FŐOLDAL / IT SZÓTÁR / XP

A Microsoft Windows XP (eredeti kódnevén Whistler), a Microsoft Windows operációs rendszer egyik verziója. A 2001. október 25-én kiadott két alapváltozat (Professional és Home Edition) magyar nyelven is megjelent. A Windows XP-vel a Microsoft egybeolvasztotta az otthoni és üzleti felhasználóknak címzett operációs rendszer vonalait, a Windows 2000 alapkód körül egyesítve ezeket. A terméktámogatás Mainstream Support fázisa 2009 áprilisáig tartott, a meghosszabbított támogatás (extended support) 2014-ig fog tartani mind a Home, mind a Professional változatnál.

A név eredete

Az XP a termék nevében az angol experience (élmény) szóra utal, ezzel szimbolizálva a Windows XP felhasználók részére nyújtott innovatív élményeket.

Felhasználói felület

A Windows XP új, feladatalapú, valamelyest egyszerűsített grafikus felhasználói felülettel rendelkezik ("Luna"). A Start menüt és a keresési megoldást újratervezték, és sok vizuális hatást adtak az operációs rendszerhez. A Windows XP beépítetten kezeli a "vizuális stílusok" használatát, viszont ezeket a Microsoftnak digitálisan alá kell írnia, hogy működjenek. A Windows XP alapértelmezés szerint két vizuális stílussal rendelkezik (melyet három különböző színsémára lehet állítani). A korábbi Windows 2000-szerű kinézet is választható.

Windows XP Professional

A 2001-ben kiadott, magyarul is megjelent Windows XP Professional a Windows 2000-nél megbízhatóbb és biztonságosabb rendszert ad a felhasználók kezébe. Az újdonságok közé tartozik az új megjelenés, a távoli asztal támogatása, a fájlrendszer titkosítása, a rendszer visszaállító és speciális hálózati funkciók. Kulcsfontosságú újítás a hordozható számítógépek felhasználóinak a vezeték nélküli 802.1x hálózati támogatás, valamint a Windows Messenger és a Távsegítség.

Windows XP Home Edition

A 2001-ben kiadott, magyar nyelven is megjelent Windows XP Home Edition új, egyszerűsített megjelenést nyújt. Az otthoni felhasználóknak tervezett operációs rendszer olyan újításokat nyújt, mint a Hálózat telepítése varázsló, a Windows Media Player, a Windows Movie Maker és a javított digitálisfénykép kezelés. A Professionaltól eltérően ez nem képes kihasználni a többprocesszoros PC-k SMP lehetőségeit.

Windows XP 64- Bit Edition

A 2003-ban kiadott 64 bites Windows XP változat az olyan felhasználók igényeit elégítik ki, akik 64 bites processzort használó munkacsoportokban dolgoznak. Az első 64 bites Windows operációs rendszer, a Windows XP 64- Bit Edition (kódnevén Sundown) a specializált, technikai munkacsoport felhasználóknak lett tervezve, akiknek sok memóriára és lebegőpontos teljesítményre van szüksége az olyan területen, mint a filmek speciális effektjei, a 3D animáció, a tervezés és a tudományos alkalmazások. Ez a változat már nem támogatott. Támogatott processzorok: 64- bites Intel Itanium® processzorok.

Windows XP Media Center Edition

Az otthoni számítógépezéshez és szórakozáshoz adta ki a Microsoft a Windows XP Media Center Edition (kódnevén Freestyle) operációs rendszert 2002 októberében speciális médiaközpont személyi számítógépekre. A Windows XP Professional összes előnyével együtt a Media Center Edition további digitális média és szórakoztatási lehetőségeket nyújt, így az otthoni felhasználók böngészhetnek az interneten, élő televíziót nézhetnek, kommunikálhatnak a barátaikkal és családjukkal, digitális zene- és video kollekciókat és DVD-ket nézhetnek, és otthonról dolgozhatnak. A Windows XP Media Center Editionnek a kezdeti kiadása óta két frissítése is volt, az egyik a 2004, a másik a 2005-ös számú. A Media Center Edition 2005-ben számos új szolgáltatás és javítás érhető el.

Windows XP Tablet PC Edition

A Microsoft 2002 novemberében mutatta be a Windows XP Tablet Editiont. A notebook számítógépek következő lépése, a tábla PC-k egy tollat használnak kézírás felismerési lehetőségekhez, de billentyűzettel és egérrel is használhatók. A felhasználók a létező Windows XP alkalmazásaikat is futtathatják ezen az operációs rendszeren. Így egy a hagyományos notebook számítógépeknél sokkal sokrétűbb és hordozhatóbb számítógépet kapunk.

Windows XP Starter Edition

A Windows XP Starter Edition egy olcsóbb Windows XP, mely csak a fejlődő országokban érhető el. Hasonlít a Windows XP Home Editionhöz, de bizonyos funkciókat eltávolítottak belőle, és korlátozásokat adtak hozzá: a képernyőfelbontás legfeljebb 1024×768 képpontra állítható, egyszerre legfeljebb három alkalmazás futtatható, az otthoni hálózat és a nyomtatómegosztás nem hozzáférhető, és csak egy felhasználói fiók van engedélyezve, melynek neve owner. Az operációs rendszerhez honosított súgófunkciókat adtak, ország függő háttérképeket és képernyőkímélőket, és számos előre meghatározott beállítást, hogy könnyebb legyen a kezdőknek használniuk a Windowst. A terméket azért adták ki, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők is biztonságosan és felhasználóbarát felületen internetezhessenek. A gyártó nem titkolt célja, hogy visszaszorítsa az illegális szoftverek piacát azokon a területeken, ahol egyébként a legnagyobb mértékű a szoftverkalózkodás.

Windows XP Professional x64 Edition

x64 architektúrájú processzorokhoz kiadott, a Windows Server 2003 SP1-en alapuló változat, AMD AMD64 technológiájú vagy Intel EM64T kiegészítéssel rendelkező rendszerekre. A közös kódbázis miatt ugyanazok a szervizcsomagok és hotfixek vonatkoznak rá, mint a Windows Server 2003 x64-es változatára.

Szervizcsomagok

A Microsoft szervizcsomagokat (service pack) is kiad a Windows operációs rendszerhez, hogy problémákat javítsanak és funkciókat adjanak a rendszerhez. Ezek a csomagok kumulatívak, vagyis tartalmazzák az addig megjelent összes frissítést, illetve akár új szolgáltatásokkal is bővíthetik a rendszert.

Service Pack 1

Az 1. szervizcsomag (Service Pack 1; SP1) angol verzióját 2002. szeptember 9-én adták ki. Legfontosabb funkciói az USB 2.0-támogatás és a Programok hozzáférhetősége és alapértelmezései nevű kisalkalmazás. Ez a csomag 320 programjavítást tartalmaz. Nem sokkal később kiadtak egy 1a verziót a szervizcsomagból, hogy eltávolítsák a Microsoft féle Java virtuális gépet, ugyanis elvesztették a Sun Microsystemsszel szembeni bírósági ügyet. Jelenleg Szervizcsomag 1-nek az 1a-t nevezzük.

Service Pack 2

A 2. szervizcsomag, a Service Pack 2 (SP2) angol verzióját 2004. augusztus 6-án adták, a magyar változatot pedig szeptember 22-én. Ez a szervizcsomag erősen a biztonságra fókuszál. Az eddigi szervizcsomagokkal szemben az SP2 sok új funkciót ad a Windows XP-hez, beleértve egy új tűzfalat (lecserélve az Internetkapcsolat tűzfalát Windows tűzfalra), WiFi -segédprogramot, előugróablak blokkoló funkciót az Internet Explorerhez, valamint továbbfejlesztett Bluetooth támogatást. Továbbá új alkalmazásprogramozási felületet is tartalmaz, melynek segítségével a külső víruskeresők és tűzfalak együttműködhetnek az új biztonsági központ alkalmazással, mely általános áttekintést ad a rendszer biztonságáról. Ennek a változatnak a segítségével valamelyest csökkenthető a kémprogramok és vírusok jelentette veszély. Összesen 800 hibajavítást és programbővítést tartalmaz. Az SP2 egyúttal számos frissítést nyújt a Tablet PC Edition és a Media Center Edition részére is.

Service Pack 3

A Windows XP Service Pack 3 (SP3) build 5512-nek 2008. április 21-én készült el a gyártásra kész verziója. Nyilvánosan 2008. május 6-ától hozzáférhető a Microsoft letöltőközpont oldalán és a Windows Update-en. Nyár elejétől automatikusan települ a felhasználóknak. A Microsoft Dynamics Retail Management Systemmel való kompatibilitási probléma miatt a Microsoft azt javasolja, hogy az SP3-at az érintett rendszerekre ne telepítse senki, míg nem készül el a hotfix. Az XP-hez különálló letöltésként eddig is hozzáférhető új képességekről, továbbá a Windows Vistából vissza portolt képességekről (mint a feketelyuk útválasztók észlelése, a hálózatvédelem (Network Access Protection, NAP) és a Windows Imaging Component) a Microsoft egy ismertetőt adott ki. A Microsoft állítása szerint 1174 hibajavítást integráltak az SP3-ba. Az Internet Explorer 7-et nem tartalmazza a szervizcsomag.

Új képességek listája

• feketelyuk útválasztók észlelése,
• hálózatvédelem (Network Access Protection, NAP),
• CredSSP biztonsági szolgáltató,
• Részletesebb felhasználói felület a Vezérlőpultról elérhető biztonsági beállítások megadásához,
• A Rendszergazda és Szolgáltatás házirendbejegyzések fokozott biztonsága,
• Microsoft kernel módú kriptográfiai modul,
• Windows termékaktiválás - nem szükséges már a telepítéskor megadni a termékkulcsot.

Eltávolított képességek

• A tálca "cím" eszköztára el lett távolítva. A TechNeten azt írják, jogi megfontolásokból kellett megszüntetni a funkcionalitást. Ez valószínűleg az USA vs. Microsoft, esetleg EU vs. Microsoft perre utal az Internet Explorer és a Microsoft Windows árukapcsolásáról. A funkcionalitás visszaállítható a browseui.dll régebbi változatának visszamásolásával vagy ingyenes alternatívák használatával (például MuvEnum Address Bar vagy a Windows Asztali Kereső Deskbarja).

Részletek

A "slipstreamelt", azaz SP3-mal integrált kiskereskedelmi és OEM XP telepítő médiák termékkulcs nélkül is telepíthetők, és teljes funkcionalitással futtathatók 30 napig, aminek letelte után a felhasználótól kéri a termékkulcsot a termékaktivációhoz. A mennyiségi termékkulcsos (Volume Licence Key) verziók továbbra is kérik a termékkulcsot a telepítés megkezdése előtt. A Service Pack 3 telepíthető az Internet Explorer 6 vagy 7-et, illetve a Windows Media Player versions 9 fölötti bármelyik verzióját tartalmazó számítógépekre. A szervizcsomag nem frissíti fel az Internet Explorert 7-es vagy újabb, sem a Windows Media Playert 11-es vagy újabb változatokra. Bár az operációs rendszerek szervizcsomagjai a Microsoftnál eddig mindig kumulatívak (az összes eddigi szervizcsomagot tartalmazók) voltak, az SP3-at kizárólag olyan számítógépekre lehet telepíteni, amikre legalább a Windows XP 1-es szervizcsomagja fel lett telepítve. Természetesen lehetséges az SP3-at az XP média telepítőfájljaiba integrálni (slipstreamelni) - akár az SP2-es, SP1-essel integrált, akár az eredeti RTM változat telepítő fájljaiba. Az SP3 slipstreamelése a Windows XP Media Center Edition 2005-be nem támogatott. A Service Pack 3 nem tartalmaz frissítéseket a Windows XP Media Center Edition (MCE) és a Windows XP Tablet PC Edition rendszerkomponenseihez, sem a Windows XP SKU-iban szereplő .NET Framework 1.0 és 1.1 verziókhoz. Az SP3 szintén nem tartalmaz biztonsági frissítéseket a Windows Media Player 10-hez, bár a lejátszót tartalmazza a Windows XP MCE 2005.

Kritikák

A Rendszer visszaállítása funkció a partíciók 12%-át foglalja le, a lomtár a 10%-át, az ideiglenesen letöltött internetfájlok kb. az 5%-át, és nincs beállított felső határ, így egy 100 GB-os merevlemezen akár 25 GB helyet is elfoglalhat a rendszer. A rendszer automatikusan bekapcsol olyan védelmi funkciókat (például tűzfal), melyről a felhasználót nem tájékoztatja, és ezzel több nehezen orvosolható hibát eredményezhet. A Windows XP az automata hálózati beállítással hálózati forgalmat generál, így például kérés nélkül próbálkozik az internet szolgáltató kiszolgálóiban "módosításokat elvégezni" (dinamikus DNS), a tűzfalak által általában "támadásként" jelzett erőszakos megosztási és hálózat felderítési csomagokkal terheli a helyi hálózatot (UPNP), és általánosan megnehezíti a hálózati és internetproblémák felderítését a számtalan gyári beállítás miatt. Ezen lehetőségeket lehetséges kikapcsolni, de ehhez már a rendszer alaposabb ismerete szükséges, amire pont a megcélzott réteg (a számítástechnikához nem értő felhasználó) nem képes. Kínában 2009 novemberében felfüggesztették az operációs rendszer értékesítését: a kínai illetőségű Zhongyi Electronics szerzői jogi vitában áll a Microsofttal és a bíróság első fokon a helyi cég javára döntött.

Mi a Windows XP minimum hardverigénye?

Az unatkozó, a fagy és hó miatt tétlenségre ítélt fiatalokból álló csapat annak kiderítésére vállalkozott, hogy mi az a számítógép, amelyen még elindul egy Windows XP operációs rendszer. Napjainkban sokakat elborzasztanak azok a hardverkövetelmények, amelyeket egy-egy számítógépes játék dobozán lehet olvasni, csak úgy röpködnek a gigahertzek és a gigabájtok. Ma már több memória van egy komolyabb videokártyán, mint ami évekkel ezelőtt még az egész számítógépben volt. Számos kispénzű felhasználó így inkább lemond a szórakozásról, mert nincs pénze vagy kedve - félévenként - plusz alkatrészt vásárolni. Az operációs rendszerek, irodai szoftverek és más programok szerencsére nem ennyire hardverigényesek, de ettől függetlenül általában az ajánlott követelményeket illik figyelembe venni. A Windows XP-hez nem kell túl izmos számítógép - legalábbis a redmondiak szerint. Így nem is csoda, hogy a Microsoft minimum hardverkövetelményként egy legalább 233 MHz órajelű Pentium processzort és 64 MB memóriát ír elő a futtatására. A tapasztalt felhasználók azonban jól tudják, hogy dupla vagy még inkább négyszer ennyi RAM, és egy izmosabb processzor sem árt, ha valaki valóban normálisan futó és használható operációs rendszert akar. Vagy mégsem? Az elmúlt napokban Európa több országát is megbénító sarkvidéki hideg érdekes ötlet megvalósítására sarkallt néhány vállalkozó szellemű fiatalembert. Legalábbis elgondolkodtatók azok az eredmények, amelyeket a Winhistory.de csapata ért el. A szakemberek először egy Pentium 100-as processzorra épülő rendszerrel próbálkoztak, ami még viszonylag szépen dolgozott a Windows XP. Ezután fokozatosan egyre lassabb alkatrészeket építettek a számítógépbe és mindig újratelepítve az operációs rendszert igyekeztek rájönni, hogy melyik az a minimum konfiguráció, amin még használható a Windows XP. Nos, a "nyertes számítógép" 8 MHz-en üzemelő Pentium Overdrive processzorból és 20 MB memóriából állt. A bootolás nem kevesebb mint 30 percig tartott, a könyvtárak vagy a böngésző megnyitása pedig 10 percet vett igénybe. Mivel az operációs rendszer 64 MB memória alatt nem hajlandó feltelepülni, a csoport tagjai trükkhöz folyamodtak: 64 MB RAM-mal telepítették a Windows XP-t, de aztán kivettek három 16 MB-os modult és betettek egy 4 MB-osat. Még egy érdekesség: a telepítés csak és kizárólag Pentium Overdrive CPU esetében működött, hagyományos 486-os processzor esetében nem.

A Windows XP 32 bit memóriakezelése

Ez a téma manapság - a 64 bites processzorok és operációs rendszerek idejében -, már elavultnak tűnhet. Ráadásul a Windows XP idén ünnepli a 10. születésnapját. Nem lett volna célszerűbb cikket írni erről korábban, még a 64 bites verziók megjelenése előtt? Nos, akkoriban nem volt szükség hasonló témájú cikkre, most viszont annál inkább. Hogy miért? Hamarosan megértjük.

64 bites operációs rendszerek

Nem is olyan régen tanúi lehettünk a Windows XP 64 bites verziójának megjelenésére. A mostanában vásárolható processzorok túlnyomó többsége 64 bites (pontosabban 64 bites utasításkészlet kiegészítése van), ezért mára nem tűnik szükségesnek a 32 bites rendszer használata. Viszont sokan - köztük mi is - egyelőre még tartózkodnak az OS újítástól. Ennek több oka is van. Sokat hallhattunk és olvashattunk arról, hogy nem minden 32 bites eszközmeghajtó fut 64 bites rendszereken, és némelyik gyártó nem is kíván fejleszteni, a sokszor több éves eszközeihez új, 64 bites drivereket. Ezen felül nem mindenki kíván újra beruházni egy operációs rendszerbe, miközben a régivel teljes mértékben meg van elégedve. Egy másik alternatíva a 32 bites Windows Vista beszerzése lehetne az eltérő memóriakezelés miatt, viszont - egyelőre - a driverekkel ott is komoly problémák vannak, ill. a programok és játékok kompatibilitása sem minden esetben garantált. Tehát sokunknak - egyelőre - maradt a jó, öreg, bevált Windows XP 32 bit.

Memória és a 32 bit

A 32 bites processzor - pontosabban a 32 bites Windows XP - maximum 4GB memóriaterületet tud megcímezni. Ezzel eddig nincs is probléma, könnyen belátható, hogy miért. Ez a 4GB elég nagynak tűnik, azonban az utóbbi időben, az egyre több memóriát igénylő alkalmazások, és egyre olcsóbb memóriák korában, egyre több felhasználó kezdi elérni, vagy megközelíteni ezt a korlátot. Nos, itt érdemes megállni egy kicsit. Ez a mennyiség még manapság is soknak számít. A legtöbb PC 1GB körüli memóriával rendelkezik, és a felhasználók mostanában kezdik el az áttérést 2GB-ra. De ez még mindig Řmessze" van a 4GB korláttól. Akkor miért is foglalkozunk vele? Ennek alapvetően 2 oka van. Első, hogy a memória árak alacsony volta miatt nincs szükség hatalmas beruházásokra némi plusz memóriához. Sokan előre is tervezhetnek, hiszen előbb-utóbb muszáj lesz ismét bővíteni a konfigurációt. Második egy érdekes "paradoxon", melyről egyre többet lehet olvasgatni a fórumokon. 4GB memóriával szerelt konfigurációkban a Windows (emlékezzünk: a 32 bites XP-ről van szó) kevesebbnek látja a valósnál, esetenként csak 3,5 vagy éppen 3 gigának.
Mitől is van ez?

Virtuális memóriacím

Virtuális memóriáról már mindannyian hallottunk. De mi az a virtuális memóriacím? Nyílván köze van a virtuális memóriához, nem? Nos, igen is, meg nem is. Mindjárt látni fogjuk, hogy miről is van szó. A Windows XP egy úgynevezett virtuális memóriacím táblán keresztül éri el a memóriát. Közvetlenül soha nem képes - és ez így is van jól - bármiféle címet elérni, mindig virtuális memóriacímeken keresztül olvas és ír. Ebbe a virtuális táblába beletartozik minden memória, ami a számítógépen található, beleértve a fizikai memóriát, a virtuális memóriát , a videokártya memóriáját, és minden olyan eszköz, periféria memóriáját, melyen található valamennyi fizikai RAM. És itt jön a probléma. Ugyanis - a 32 bites operációs rendszer korlátaiból adódóan - csak egy ilyen virtuális memóriacím tábla létezik, és ebbe bele kell férnie az összes, a számítógépben található és használni kívánt memóriának is. Tehát van összesen 32 bitnyi memóriacímünk, melynek címei 0x00000000-0xFFFFFFFF-ig terjedhetnek. De nézzük meg, hogy hogyan is néz ez ki a valóságban. A képzeletbeli gépünkön 1GB fizikai memória, egy 128MB-s videokártya, és egyéb elhanyagolható méretű memóriát tartalmazó periféria található, melyeket az egyszerűség kedvéért nem részletezünk. A virtuális memóriacím tábla így néz ki (angol elnevezéseket használunk, mivel csak angol XP-t használunk):
Graphics Controller
Memory Range E8000000-EFFFFFFF (ez épp 128MB)
System Board
Memory Range 00000000-3FFFFFFF (ez épp 1GB)
Ezeket az értékeket könnyen leellenőrizhetjük a Hardverkezelőben, ha megnézzük az eszköz Resources fülét. A legtöbbször több részletben van lefoglalva az eszköznek a virtuális memóriacím, tehát valószínűleg több bejegyzést fogunk látni. Azt hisszük, hogy ezzel eddig nincs is probléma, rengeteg szabad virtuális memóriacímünk marad a bővítésre. De mi történik akkor, amikor a számítógépünkben valóban megtalálható 4GB fizikai memória, és mellette még egy 512MB memóriával rendelkező videokártya? Nos, vizsgáljuk meg. Windowsunk lefoglalja a virtuális táblából az 512MB területet a videokártyának (és persze minden más eszköznek is foglal, amennyiben szükséges), majd megpróbál 4GB-t lefoglalni a fizikai RAM-nak, de hoppá, itt jön a probléma, annyi már nincs. Mit tehet ilyenkor? Lefoglalja az összes maradék helyet, mely - ez esetben - 3,5GB. Tehát, annak ellenére, hogy gépünk fizikailag 4GB memóriát tartalmaz, csak 3,5GB lesz elérhető a rendszer számára, a maradék elvész. Ez nem ugyanaz, mintha a rendszer lefoglalna egy részt a fizikai memóriából a videokártyának, egyszerűen nem is tud róla, hogy létezik az a maradék memóriarész. Persze ez a mi szempontunkból lényegtelen. Ez az egész így néz ki:
Graphics Controller
Memory Range D0000000-EFFFFFFF (ez épp 512MB)
System Board
Memory Range 00000000-CFFFFFFF
Memory Range F0000000-FFFFFFFF (a kettő együtt 3,5GB)

Egyéb problémák

Sajnos ennyivel nem fogjuk tudni megúszni. Az eddig ecsetelt problémánkon felül ha eddig nem is, de előbb-utóbb találkozni fogunk még egyel. Nevezetesen, hogy a Windows XP egyszerre maximum 2GB memóriát biztosít a felhasználói alkalmazásoknak. Tehát hiába van több mint 2GB fizikai memóriánk, alkalmazásunk csak 2GB-t használhat belőle. Ez egyelőre még nem különösebben nagy gond, de minek 3GB-t helyezni a gépünkbe, mikor a kedvenc játékunk amúgy is csak 2GB-t lát belőle? Nos, szerencsére erre van megoldás, bár csak a Professional verzióban működik. Létezik egy ún. /3GB kapcsoló, mellyel megmondhatjuk a rendszernek, hogy az alkalmazásoknak akár 3GB memóriát is engedélyezzen.
A következőképpen szúrjuk be a kapcsolót a Boot.ini file-ba (példa):
[boot loader]
timeout=30
default=multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(2)\WINNT
[operating systems]
multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(2)\WINNT=" Windows XP Professional"

Végszó

Tehát, mindent összefoglalva, hacsak nem irodai célokra használjuk gépünket, viszonylag kevés perifériával és videomemóriával, felesleges 4GB memóriát vásárolni a 32 bites XP-hez. Játékos kedvű felhasználók csúcsgépéhez bőven elég lehet a 3GB (2x1GB és 2x512MB egyszerre, hogy párban fussanak) egy 512MB-1GB-s videokártyával megspékelve addig, amíg át nem térnek egy modernebb operációs rendszerre. A végtelenségig nem húzhatjuk a 64 bites operációs rendszerekre való átállást, de addig is talán van még pár szűkös esztendőnk, hogy továbbra is kiaknázhassuk a már jól bevált Windows XP 32 bites operációs rendszerünket.

Ingyen tesztelhető az XP utódja

Bárki letöltheti a Windows XP utódjának tesztváltozatát. A Windows Thin PC a Windows 7 alapjaira épül, ám jóval kevesebb erőforrást igényel, mint a teljes operációs rendszer. A Microsoft Connect oldalról lehet beszerezni az XP-t futtató céges gépek frissítésére szánt Windows Thin PC (TPC) operációs rendszer próbaverzióját. A Windows 7 alapjaira épülő szoftver a legújabb Microsoft rendszer futtatására alkalmatlan, azonban még használható irodai PC-k megmentője lehet. A Windows TPC-t nem lehet majd boltban megvásárolni, sőt dobozos változata sem készül. A rendszert csak a tömeges licencben szerezhetik be a vállalatok. A tesztnek azonban nincs ilyen megkötése, a Connectről akárki letöltheti a telepítőt, ehhez csupán a Messengerhez használt Live ID-vel kell rendelkezni. A Microsoftnak nem a TPC az első régi gépekre szánt rendszerszoftvere. Korábban Windows Fundamentals for Legacy PCs néven kínált szoftvert a kidobásra még meg nem érett, de az újabb Windowsokkal gyatrán teljesítő gépekre.

Időzített biztonsági mentés az XP-ben

Ha biztonsági mentést szeretnénk készíteni fontos dokumentumainkról a Windows XP-ben, nem feltétlenül van szükségünk külön program telepítésére. A rendszerhez is mellékeltek egy egészen jól használhatót. A biztonsági mentés igen fontos, mégis sokan hajlamosak megfeledkezni róla. Pedig a krach mindig akkor üt be, amikor nem várnánk, és előfordulhat, hogy utána már búcsút inthetünk fontos dokumentumainknak, alkalmazásainknak. Számtalan remek backup lehetőség van a világban. Ám ha valaki nem szeretne telepíteni külön alkalmazásokat, talál megfelelőt a Windows XP-ben is.

Beépített backup

A Start menü/Minden program/Kellékek/Rendszereszközök/Biztonsági másolat útvonalon elindulva találjuk meg a Windows XP saját segédprogramját, amely biztonsági másolatot készít fontos adatainkról, akár meghatározott időközönként, automatikusan is.

A program felülete nem túl szép, de legalább nem is bonyolult, pillanatok alatt elsajátíthatjuk használatának fortélyait. Ha mégsem tetszene a felület, átválthatunk "varázsló üzemmódba", így a Windowsban általános Varázsló vezet végig minket a biztonsági mentés elkészítésén vagy visszaállításán, valahányszor elindítjuk a programot. Mondjuk, bármit is csinálunk, előbb vagy utóbb úgyis ebbe a varázslóba botlunk... Lássunk egy gyakorlati példát.
1. lépés
Kattintsunk a Biztonságimásolat készítő varázsló gombra az Üdvözöljük fülön (ez a program alap képernyője). A megjelenő ablakban kattintsunk a Tovább gombra.
2. lépés
A következő lapon választhatunk, hogy mindenről mentést készítünk, csak a rendszerállapot adatokról, vagy magunk választjuk ki, hogy pontosan mit is szeretnénk menteni.
A példában ez utóbbira voksolunk, így jelöljük be a Csak a kiválasztott fájlokról, meghajtókról és hálózati adatokról opciót, majd kattintsunk a Tovább gombra.

3. lépés
Ezután jelölhetjük ki azokat a mappákat, amelyekről biztonsági másolatot szeretnénk készíteni. Ez lehet a teljes Dokumentumok mappa, vagy bármi, ahol fontos fájlokat őrzünk. Ha megvan, kattintsunk a Tovább gombra.

4. lépés
Itt választhatjuk ki, hogy hová és milyen néven készüljön a mentés. Alapból a hajlékonylemez van bejelölve, ami klassz, de ma már kissé esélytelen, hogy valaki arra mentsen (persze azért nem kizárt).

A Tallózás gombra kattintva választhatunk helyette másik meghajtót (külső merevlemezt, hálózati mappát, USB memóriakulcsot stb.), ahová a rendszer mentést készíthet. CD-t írni nem tudunk, de most nem is ez a cél, hiszen automatikus mentésről lesz szó, azt pedig a legegyszerűbb egy külső meghajtóra vagy második merevlemezre megtenni. Adjunk tetszőleges nevet a mentésnek (lehetőleg ékezetek nélkül), és ismét kattintsunk a Tovább gombra.
5. lépés
Egy általános mentésnek itt vége is lehetne. Ha a megjelenő lapon a Tovább gombra kattintunk, akkor azonnal elkezdi lementeni a program a megadott adatokat. Mi azonban időzített mentésre vágyunk, ezért kattintsunk a Speciális... gombra. Itt kiválaszthatjuk a mentés típusát. Ha a Normál lehetőséget választjuk, akkor mindenről másolat készül majd, minden alkalommal. A program ilyenkor megjelöli, mit mentett már el. A Másolás opció ugyanez, de nem kerülnek jelölésre a már mentett adatok.

A Növekményes talán a legpraktikusabb megoldás, ilyenkor az első, nagy mentés után már csak azokról készít másolatot a rendszer, amelyek a legutóbbi mentés óta keletkeztek vagy módosultak. Van még a Naponta lehetőség, ez csak az adott napon létrehozott vagy módosított fájlokat menti el. Válasszunk tetszés szerint. Példánkban mi a Növekményes lehetőséget alkalmazzuk.

6. lépés
A megjelenő oldalon kiválaszthatjuk, hogy a program ellenőrizze az átmásolt fájlokat a mentés után. Ez praktikus lehetőség, de ha nagyobb adagot mentünk, sokáig tarthat. Cserébe viszont biztosak lehetünk benne, hogy a mentett adatok nem sérültek.

Választhatunk tömörített tárolást, és letilthatjuk az árnyékmásolatok készítését (ez akkor is lehetővé teszi a másolat készítését, ha az adott fájl éppen írás alatt áll). Gyakorlatilag mindez ízlés kérdése. Ha választottunk, kattintsunk a Tovább gombra.
7. lépés
Itt választhatunk, hogy egy már létező mentéshez fűzzük hozzá az újakat, vagy lecseréljük azokat. Mi a példában az első megoldást választjuk. Így aztán ismét jöhet a Tovább gomb.

8. lépés
Ezen a lapon állíthatjuk be, hogy időzített mentést kérünk. A Később opciót választva, kattintsunk az Ütemezés beállítása... gombra. Ekkor a Feladat Ütemezése részben választhatjuk ki, hogy milyen időközönként ismétlődjön a mentés, mellette pedig megadhatjuk, hogy hány órakor kezdődjön. Naponta, hetente, rendszerindításkor vagy éppen akkor, amikor a gépet nem használjuk, de be van kapcsolva. Van választék.

Ezek után még megadhatjuk a felhasználót és a jelszót (elsősorban rendszergazdaként készíthetünk biztonsági másolatot, vagy erre jogosult felhasználóként). Ha ez is megvan, csak egy kattintás a Tovább gombra, és ezentúl csak arról kell gondoskodnunk, hogy a biztonsági mentésre szolgáló külső meghajtó elérhető legyen az általunk megválasztott időpontokban. Mivel az ütemezett mentést a rendszer feladatütemezője kezeli, ott találjuk meg, és ott is módosíthatjuk azt (Start/Minden program/Kellékek/Rendszereszközök/Ütemezett feladatok). A kész mentést egyetlen fájlban találjuk. Ebből állíthatjuk vissza később a szükséges állományokat, szintén a Biztonsági másolat segédprogramot használva. Csak ekkor a Visszaállító varázslót kell elindítanunk, majd kiválasztanunk a visszaállítani kívánt mappákat és fájlokat. Nemcsak az eredeti helyükre, hanem tetszőleges helyre is visszamásolhatjuk dolgainkat. Az automatikus rendszer helyreállítás segítségével egyébként a teljes rendszerösszeomlás utáni visszaállításhoz szükséges rendszerfájlok és konfigurációs beállítások mentése és visszaállítása is lehetséges.

Olvasóinknál kitart a Windows XP

Néhány felhasználónak elsötétült a vadonatúj Windowsa, mások kompatibilitási gondokkal küzdöttek. Tesztgépeinken eddig nem találkoztunk durva hibákkal, ezért marad a Windows 7. December közepén megkérdeztük olvasóinkat, hogy mi a véleményük az új Windows 7 operációs rendszerről. Különösen arra voltunk kíváncsiak, hogy akik még korábbi rendszert használnak, azok terveznek-e váltani. És persze megkérdeztük, hogy az éppen használt rendszerükben - legyen az akár Windows 7 vagy a régi XP - mit utálnak legjobban. Több mint 18 ezren töltötték ki a rövid kérdőívet. A válaszadók fele még Windows XP-t használ, és a Microsoft szempontjából nem túl biztató, hogy az 54 százalékuk nem akar váltani, és csak 25 százalék hezitál. A Vistát használók körében csak 35 százalék ragaszkodik a rendszeréhez, és 28 százalék megfontolja, hogy érdemes-e újítani.

Azt is tudjuk, hogy a Microsoft közeli olvasóink - akik vagy a szoftvercégnél dolgoznak, vagy a Microsoft valamelyik fejlesztői közösségének a tagjai - decemberben még egyáltalán nem voltak meggyőződve arról, hogy érdemes Windows 7-re váltani. Összesen 844-en vallották magukat e csoport tagjának, és a körükben is csupán 58 százalék volt a Windows 7 elterjedtsége.

A válaszokból kiderül, amit eddig is tudtunk: a Windows XP-t nem tekintik biztonságos rendszernek a userek. Ezzel szemben a Windows 7 elég jól szerepelt, használóinak több mint a fele megbízik benne. Ha a Microsoft fel akarja pörgetni az eladásokat, akkor a Windows 7 kezelhetőségét is érdemes kihangsúlyoznia, mert a többség az XP-t ebből a szempontból pocséknak tartja. A Windows 7 dizájnja nagyon megosztja az olvasóinkat. Egy részük szerint ronda, egy részük szerint szép, de nagyon kevesen tartják átlagosnak.

Természetesen nemcsak az olvasóink véleményére támaszkodunk, mi magunk is kipróbáltuk a Microsoft új rendszerét. Még október végén minden elérhető számítógépre Windows 7-et telepítettünk. A tesztünkben használt eszközök mind laptopok, az egyik egy viszonylag erős HP Pavilion dv5, a közepes konfiguráció egy hároméves Fujitsu Siemens Amilo Pro, a legkisebb pedig egy Atom processzoros netbook, ami éppen csak teljesíti a Windows 7 rendszerkövetelményeit.

Semmi cécó

A Windows 7 telepítése egyik gépen sem okozott felfordulást, és a gyengébb gépek jobban teljesítenek, mint a korábbi Windows XP-vel. A Fujitsu laptopján például XP alatt még gond volt a beépített kártyaolvasóval, ami Windows 7-en megoldódott. Már nem fagy le a gép, amikor memóriakártyáról másolunk. A netbookon pedig a Windows 7 alatt volt először 4 óránál hosszabb az üzemidő, sőt olyan is előfordult, hogy 74%-os töltöttséggel 4 óra 9 perc hátralévő időt jósolt, bekapcsolt wifivel, közepes fényerőn. Az XP-vel eltöltött fél év alatt egyszer sem ment 3 óra 50 perc fölé a mutató. Meglepő, de a legtöbb hibajelenség a HP laptopján jött elő, persze ez a legbonyolultabb hardver, még HDMI és eSata csatlakozó is van rajta. Ezek a hibák is apróságok voltak, eleinte nem volt eszközmeghajtó a beépített tévétunerhez és a távirányítóhoz. A Windows 7 később észlelte, hogy van megoldás, és a műveletközpontból üzent, hogy letölthetők a driverek. Azóta nincs gond.

Internet | Microsoft (MS) | IT | Office | MP3 | Referenciák | Magunkról | Szolgáltatásaink | IT Szótár | Transmitter | Google | Bit | Modem | Sitemap | Windows