FŐOLDAL / IT SZÓTÁR / WINDOWS

A Microsoft által kifejlesztett többfeladatos, grafikus felülettel ellátott operációs rendszer család. A Microsoft Windows a Microsoft Corporation gyártotta operációs rendszerek, illetve az ezekbe épített többfeladatos grafikus felhasználói felületek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja. A "Windows" szó és logó a Microsoft cég védjegye. A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. Nagy részüket magyar nyelven is kiadták (a Windows 2000 előtti szerverkiadásoknak nem volt magyar nyelvű verziójuk). Az operációs rendszer Vista verziója 35 nyelv összesen 37 változatában érhető el. A Windows operációs rendszerek alapfilozófiája a popularitás, a könnyen kezelhetőség, valamint a "minden egyben" filozófia (a számos beépített böngésző, médialejátszó stb. alkalmazás), amely - legalábbis szándék szerint - leveszi a felhasználó válláról a telepítés, fenntartás kezelés terheit, és biztosítja a számítógép széles körű használatát az informatikában járatlan felhasználók számára is. A Windows operációs rendszerek egy részét ennek ellenére számos kritika érte, részben bizonyos tervezési hibák, részben a Microsoft üzletpolitikája miatt.

Kezdetek

A Microsoft az Apple cég operációs rendszerének alapötletét felhasználva kezdte el kifejleszteni az ablaktechnikán alapuló rendszerét, a Windows-t. A rendszer a DOS után forradalmian újnak számított, sikere pedig a konkurenciához képest alacsony árában volt keresendő. Az 1.0-s után a 3.0-s rendszer megjelenése jelentett igazán nagy durranást, amikor a konkurens cég majdnem csődbe is ment. A ma már kevéssé ismert Windows 1.0 felületét a Microsoft a Xerox által kifejlesztett koncepciók alapján készítette el, részben lemásolva az Apple cég aktuálisan használt operációs rendszerének működését. A fejlesztés jelentős részét teszi ki más cégek által kifejlesztett technológiák felhasználása (vagy azért, mert a technológia nem volt levédve, vagy mert felvásárolták az adott cégeket). A kezdeti 16 bites verziók (1.0-3.1) illetve a DOS-ra épülő 32 bites verziók (Windows 95, Windows 98, Windows ME) a kényelmet és a teljesítményt tartották szem előtt a biztonsággal szemben. Ezeknek a verzióknak nem volt szofisztikált jogosultsági rendszere. A Windows NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) már olyan architektúrával és biztonsági rendszerrel rendelkeznek, amely összemérhető a bevált Unix jellegű rendszerekkel (Linux+GNU, BSD).

A Windows rövid története

A gyűlölve szeretett, avagy szeretve gyűlölt Windows november tizedikén ünnepli 22. születésnapját. Noha a számítástechnikában kétségkívül kutyaévekben kell számolnunk, a százötven éves Windows még ma is meglepő aktivitást mutat. Gondoljunk csak bele, ki tud akár egyetlen programot is, amelyet 1983-ban írtak? Windows tehát kiállta az idők próbáját, és valószínű, hogy amíg a számítógép a mai formájában létezni fog, addig Windows is lesz. A legismertebb és legtöbbet használt operációs rendszer ugyanis valódi versenyben győzte le a vetélytársait - bár, mint látni fogjuk, azért Bill Gates már az elején sem bízott semmit a véletlenre. 1983. november 10-én New Yorkban, a Plaza Hotelben jelentette be hivatalosan a Microsoft a Microsoft Windows tervezett megjelentetését. Saját szavaik szerint a program az operációs rendszerek új generációjába tartozik, mivel grafikus felhasználói felületet (graphical user interface - GUI) és egyszerre több feladat végrehajtását is lehetővé tevő multitasking környezetet biztosít az IBM számítógépei számára.

Hogy ez mit is jelent magyarra fordítva? Ha a sorok olvasója látott már (illetve, mivel e sorok 2011-ben íródnak: látott még) DOS-t, akkor pontosan tudja, mi a különbség a grafikus kezelői felület és a régi DOS-os között. Ma az utóbbihoz hasonlót már csak akkor láthatunk, amikor a számítógépet bekapcsoljuk és még nem jelent meg a Windows bejelentkező képernyője, vagy ha a Start menüben a futtatáshoz beírjuk, hogy cmd. A multitasking azt jelenti, hogy a számítógép több programot is tud futtatni egyszerre, vagyis miközben ezt a cikket olvassuk zenét tudunk hallgatni, vagy bármi más program futhat a számítógépen. Ha valaki nem tudja, milyen volt a DOS, egy próbát megér. Miután a Start menüben a futtatáshoz beírtuk hogy cmd, a megnyíló új ablakban írjuk be, hogy help, és máris nem érezzük magunkat olyan elveszettnek. Ha elegánsak vagyunk, nem alt+F4-gyel lépünk ki és nem is az X-re kattintva! A Microsoft a Plaza Hotelben azt is bejelentette, hogy a program 1984 áprilisában lesz kapható. Eredetileg a nagyon elmés Interface Manager (felületkezelő) lett volna a program címe, de Rowland Hanson, a Microsoft marketinges atyamestere meggyőzte Bill Gates-et, hogy a Windows név jobban hangzik. Bill Gates még ugyanezen hónapban bemutatta az IBM-nél a Windows béta verzióját. Az IBM-nél azonban nem nagyon örültek a programnak, ugyanis ők éppen a Top View nevű, elvetélt operációs rendszeren dolgoztak. A Microsoft így még bátorítást sem kapott - másról nem is beszélve -, pedig az IBM 1981-ben, a DOS fejlesztése közben még támogatásáról biztosította Bill Gates-éket. Utóbbin nem is csodálkozhatunk, hiszen a DOS is az IBM számítógépekre írt program volt. A Top View-t végül 1985 februárjában, még a tervezett Windows bemutató előtt jelentették meg. A program hasonlított a DOS-ra, a nagy előrelépés az volt, hogy multitasking feladatokat is el tudott látni. A nagy hiányosság viszont az, hogy a Top Viewban nem volt GUI. Az IBM-nél pontosan tudták, hogy a könnyebben kezelhető grafikus felület komoly előnyt biztosít a Windows számára, így ígéretek hangzottak el, hogy a Top View következő változatai már GUI-t fognak használni. Azonban nem voltak következő változatok. Nem csupán Bill Gates látta meg, hogy egy GUI-val rendelkező operációs rendszer milyen hasznos lehet az IBM-nek, hanem a hardvergyártónál is belátták: a Microsoft jobban alkalmazkodott a megváltozott felhasználói igényekhez. Új felhasználói igények? - kérdezhetnénk. Hát nem a Windows volt az első, az új generációs operációs rendszerek atyja? Sajnos nem. Bill Gates a GUI ötletét az Apple cég Lisa nevű gépéből leste el, illetve a későbbi, de még a Windows előtt megjelent Macintosh-ok GUI-ja is inspirálhatta. Sőt, ott volt még a VisiCorp VisiOn nevű programja, amelyet már 1983 októberében megjelentettek, és amely az első PC-re írt GUI volt. Sőt, a Digital Research 1985 tavaszán megjelentette a GEM-et (Graphics Environment Manager - grafikus környezetkezelő) - amikor a Windows még mindig nem volt sehol, pedig a Microsoft ígérete szerint már egy éve a boltokban kellett volna lennie az 1.0-ás verziónak. (ismerős?) A fő problémát az jelentette, hogy a GEM és a VisiOn nem tudta megnyerni magának a programfejlesztőket, és természetesen senki nem vett meg egy olyan operációs rendszert, amelyre nem írnak programokat. A Microsoft végül is másfél éves késéssel, 1985 november 20-án dobta piacra a Windows 1.0-t.

Általános lelkesedés, fanfárok hangjai, stb? Dehogy. A Windows 1.0-ról a használói azt mondták, tele van hibával, lassú, és egyáltalán: úgy tűnik, mintha csak azért csapták volna össze, hogy mihamarabb megjelenhessen. A mérsékelt sikert tovább rontotta, hogy az Apple már szeptemberben perrel fenyegette meg a Microsoftot, mondván, hogy az új program az Apple által szabadalmaztatott ötleteken alapul, és a céget ipari kémkedéssel is megvádolták. A Windows ugyanis ugyanolyan ablakokat, és legördülő menüket használt, mint az Apple, valamint az egeret is hasonló dolgokra lehetett használni mindkét cég programjaiban.

Hogy az Apple-nek mennyire igaza volt, mutatja a Microsoft válasza, akik meg sem próbálták tagadni a vádakat, inkább úgy döntöttek, hogy megpróbálnak örök időkre szóló licence-t nyerni az Apple által használt operációs rendszer elemekre. A két cég megegyezett egymással, és az Apple a szerződés aláírásával egyben eltávolította magát a számítástechnika fővonalából. Bill Gates-nek nem ez volt egyébként az első valóban brilliáns üzleti fogása, hiszen a DOS, amely mindenki számára egybeforrt a Microsoft nevével, szintén vásárlás útján került a Microsofthoz. Az eredeti programot, melynek QDOS volt a neve, a Seattle Computer Products fejlesztette ki. A jól jövedelmező lépések között említsük még meg Gates azon sikerét is, hogy sikerült rávennie az IBM-et, hogy az MS -DOS-szal kapcsolatos minden jogot hagyja meg a Microsoftnál. A Windows 1.0 1987 januárjáig igen csak gyengélkedett a piacon, azonban ekkor megjelent az Aldus PageMaker 1.0, amely Windows kompatibilis szövegszerkesztő volt - méghozzá az első szövegszerkesztő, amelyet PC-re írtak. Ugyanebben az évben jelent meg az Excel, a Word és a Corel Draw is, és ezek a programok meghozták a fellendülést a Windows számára is. Mindazonáltal a program lassú, hibás és összecsapott maradt, úgyhogy a fejlesztés elengedhetetlen volt. 1987. december 9-én a Microsoft megjelentette a Windows 2.0-t, amelynek eredményeként a Pc-k elkezdtek még jobban hasonlítani a Macintoshokra. A Windows 2.0-ban már ikonok voltak, amelyek programokat és bármi egyebet jelképezhettek, és megjelentek azok az ablakok is, amelyek között egy mozdulattal ugrálhatunk. Az Apple természetesen azonnal beperelte a Microsoftot, mondván, hogy azok nem tartották be az 1985-ös szerződésben foglaltakat.

A Microsoft azzal védekezett, hogy a licence szerződés engedélyt adott nekik, hogy az Apple minden eredményét felhasználják. Az Apple ezzel szemben azt hangoztatta, hogy ellenfelei 170 alkalommal sértették meg az ő szerzői jogait. A bíróság azt mondta, hogy a Microsoft csupán kilenc esetben használt olyan elemeket, amelyekre a licence nem vonatkozik. Az ügyvédek azonban meggyőzték a bírót, hogy az a bizonyos kilenc szerzői jog valójában olyan eredményeket véd, amelyeket nem lenne szükséges szerzői jog által védeni(!). És végül Gates megpendítette, hogy az Apple a Xerox által az Alto és a Star nevű számítógépekhez fejlesztett GUI-kból lopta a levédett fejlesztések egy részét. Az ítélethirdetésre 1993. január 6-án került sor. A pert a Microsoft nyerte.

Xerox ALTO	Xerox Star

A pereskedés alatt sem állt meg az élet a Microsoftnál, és 1990. május 22-én piacra került a Windows 3.0, amelyet szokás szerint igen fanyalogva fogadtak a felhasználók. A 3.0 tizenhat színt kezelt, stabilabb és gyorsabb volt, mint elődjei. Megújították a Windows Intézőt, és az ikonrendszert. A legfontosabb változás azonban az volt, hogy a programozók elkezdtek nagy mennyiségben Windows kompatibilis programokat írni, és ezzel mintegy okot adtak a felhasználóknak, hogy megvegyék a Windows 3.0-t. Egy év alatt három millió példány fogyott el a programból.

1992. április hatodikán jelent meg a Windows 3.1. Ebből a változatból már két hónap alatt sikerült három milliót eladni. A Windows 3.x-ek abszolút piacvezetők voltak egészen 1997-ig, amikor a már két éve kapható Windows 95 kiszorította a programokat. 1995. augusztus 24-én került a boltok polcaira a Windows 95. Az USA reklámiparának hatékonyságára, és főleg az ország lakosságára jellemző, hogy a programot olyanok is megvették, akiknek nem volt számítógépük. Hogy ők mit kezdtek a hálózati kapcsolatokhoz szükséges programokat magában foglaló programmal, amelynek immár megvolt az az előnye is, hogy a nyolc karakternél hosszabb fájlneveket is kezelni tudta, örök rejtély marad. Jegyezzük még meg, hogy ez volt az első olyan Windows, amely előtt nem kellett feltelepíteni a DOS-t a gépre, tehát valóban igazi, önálló operációs rendszernek tekinthető.

1998. június 25-én jelent meg a Windows 98. Ez volt az utolsó változat, amelynek még bármi köze volt a DOS-hoz, mivel még a DOS kernelt használta. Közérthetőbben: azok a programok, amelyeket mi használunk, nem közvetlenül a számítógép hardverével machinálnak. A Windows Intéző csupán utasít egy programot, amelyet mi nem látunk, mert az operációs rendszer része, hogy nyisson meg valamilyen fájlt, vagy törölje le, stb. A Win 98 volt az első operációs rendszer, amely már nem a régi DOS-ban is meglevő "programokat" használta, hanem a Microsoftnál vették a fáradságot, és írtak újakat. Ebben a változatban szerepelt először az Internet Explorer 4, és ez az operációs rendszer már támogatta az USB portot, és több más csatlakozási felületet is. A 98-at követő újabb operációs rendszereket talán már mindenki ismeri. A Windows 2000 után jött a Millenium Edition és az XP, amelyek mindig egyre stabilabbak, egyre szebbek és gyorsabbak lettek - legalábbis a fejlesztők szerint. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a Windows 98-ból létezett Second Edition, amely bizonyára még stabilabb volt, és hogy az XP-hez is kiadtak már szervizcsomagot, nem is egyet. Ahány fejlesztés történt, lassan már olyan stabilnak kellene lennie a gépünknek, hogy lelőni sem lehetne, de azért ne feszítsük túl a húrt. A lehasználói oldalról valamit biztosan kijelenhetünk: egyre nagyobb winchester, egyre több memória és egyre gyorsabb processzor kell, hogy az új operációs rendszereket futtathassuk. Meg persze egyre több pénz, hiszen ma az XP és az Office árából könnyedén megvehetünk egy középkategóriás számítógépet.

Rendszerbiztonság

A korai Windows verziók (az NT technológia előtt) közismerten, a Unix szellemiséggel ellentétben nem követelték meg a preemptív, azaz egy legalább Intel-386-os szintű processzort. A 3.1-es verziót is még felbootolt DOS-ból kellett indítani, de egy legalább 386-os processzor esetén már úgynevezett enhanced mode üzemmód is elérhető volt. Ezen enhanced mode még csak részlegesen volt preemptív, azaz bizonyos esetekben az elszabadult programokat azok együttműködése hiányában is meg lehetett fékezni.

A jövő

A Microsoft már egy teljesen új alapokon álló Windows utódon is dolgozik legjobb programozóinak bevonásával, amely a már bemutatott Singularity kísérleti rendszerre épül, s amely pillanatnyilag Midori néven ismert.

A Windows főbb saját alkalmazásai

Az idők során számos alkalmazást építettek be az operációs rendszerbe, hogy a felhasználóknak az operációs rendszer feltelepítése után egyből rendelkezésükre álljanak bizonyos alapvető funkciók, és ne csak a nyers keretrendszert kapják. Már a Windows 3.1 idejében tartozék volt egy óra (akkor még a később eltűnt analóg óra is), a Paint (mely akkor szintén magasabb fejlettségi szinten állt), a Jegyzettömb, a Wordpad. A játékok közül a Pasziánsz és az Aknakereső voltak jelen. A Windows 9x rendszerekben megjelent már a Windows Media Player és az Internet Explorer egyre újabb verziói is. Ezek azóta a rendszer egyre szervesebb részét képezik, és már nem eltávolítható összetevők (példaként megemlítjük, hogy a Windows 98-ban még külön folyamatként futó explorer.exe adta a Windows Intézőt, és a "systray" folyamat a tálcát, míg XP-ben már az explorer.exe felelős a teljes asztalunkért, a tálcáért, a Start menüért. Időközben ezen alkalmazások listája folyamatosan bővül, egyre több segédalkalmazás áll rendelkezésünkre az újabb verziók megjelenésével.

Start menü és a tálca

A Windows 95-ben hatalmas reklámkampány kíséretében debütált az azóta is kulcsfontosságú és egyre jobban kibővített, átalakított Start menü. Lényege, hogy a szokásos alkalmazói ablakoktól jól eltérő és ráadásul állandó helyen érhessük el a számítógép legfontosabb helyeit. Hagyományosan az aktuális Windows verzió logója látható rajta, és a 95- XP verziók között a Start felirat is. Rendszerlogikai értelemben a start menü olyan, mint a parancssoros vezérlésű rendszereknél az állandóan kéznél lévő parancssor. Windows 95 előtt a start menü tartalma 4 darab, a közönséges programablakokhoz hasonló ikonos ablakba volt tematikusan szétosztva úgy, hogy a start menü minden egyes eleme ezen 4 ablak valamelyikében egy rákattintós ikon volt. Ennek is meg volt a maga koncepcionális eleganciája: elvégre ha ablakos a rendszer, akkor minden legyen ablak. A külső színfalak mögött, a rendszerprogramozói szemszögből a szóban forgó Start Menü is egy ablak, csak nagyon speciális formája van, és kedvenc szokása a képernyő alján csücsülni. A tálca fogadja a korábban az asztalra kerülő ikonokat. Hagyományosan bal oldalon a Start gomb. Mellette az eszköztárak és a futó programok gombjai. Jobboldalt pedig az óra és egyes háttérben futó folyamatok ikonjai láthatóak. Az újítás lényege tehát az, hogy hasznos lehet, ha speciális célokra a szokásos működésű és kinézetű ablakok helyett igen speciális kinézetű és működésű ablakokat hoznak létre.

Windows Media Player és Internet Explorer

Ezekkel a termékekkel a Microsoft egy alapszintű programot bocsátott a felhasználók rendelkezésére, hogy egyből használhassák gépüket bizonyos funkciókra (böngészés, médialejátszás). Később ezek "behegesztett" összetevőkké váltak, és a telepítő automatikusan feltelepíti mindegyiket. A legtöbb felhasználónak negatív a véleménye az Internet Explorerről, bár a 7-es verzió nagyobb sikereket ért el, mint a 6-os.

A Windows termékei és technológiái

Kezdetben a Windows csak egy, a DOS operációs rendszer alatt futó grafikus felhasználói felület család volt; a Windows NT-től kezdve tekinthető önálló asztali operációs rendszernek. Mára a Microsoft Windows termékek már az operációs rendszerek és mobiltechnológiák külön családját alkotják.

A Windows család tagjai:

• 16- bites Windows változatok
  • Windows 1.0
  • Windows 2.0
  • Windows 3.0
  • Windows 3.1
  • Windows 3.11 v. más néven Windows for Workgroups
• Windows 9X széria
  • Windows 95
  • Windows 95 OSR2
  • Windows 98
  • Windows ME
• Windows NT széria
  • Windows NT 3.1
  • Windows NT 3.51
  • Windows NT 4.0
  • Windows 2000
  • Windows XP
  • Windows Server 2003
• Windows CE széria
  • Windows CE 1.0
  • Windows CE 2.0
  • Windows CE 3.0

DOS

A korai és DOS alapú Windows verziók a "mindent szabad, kivéve néhány dolgot" elv alapján épültek fel, ellentétben a Unix-szerű rendszerek "minden tilos, kivéve a megengedett dolgokat" elvével. Ennek eredményeképp a felhasználói programok gyakorlatilag a teljes számítógépet és a rendszert képesek voltak elérni és módosítani. A felhasználói köztudat tévesen mindezt a felhasználói kényelemmel azonosította, míg az ezzel ellentétes Unix filozófiát pedig a felhasználó akadályozásaként élte meg. Az embereknek sok vírustámadást és saját kezelési hibát kellett ahhoz átélniük, hogy a 70-es évekből származó Unix filozófiát ne ellenségként, hanem hűséges védelemként éljék meg. Olyannyira a Unix filozófia felel meg jobban a vandálsággal és felhasználói tévedésekkel teli számítógépes világnak, hogy amilyen mértékben az igen széles körű és szellemileg tarka-barka felhasználói réteg megértési, tanulási, megszokási és alkalmazkodási képessége engedte, a Microsoft lépésről lépésre ebbe az eredetivel ellentétes filozófia irányába húzta, művelte a Windowst. Azaz a Windows felhasználói igényét gondosan összhangba hozták az egész emberiségre kiterjedő felhasználói tábor realitásaival. Míg a Unixot egyetemi- és kutatói környezetben hasonló környezetre gondolva fejlesztették és csak a 90-es évek nagy változása, hogy a felhasználói tábor túlnőtt ezen a birodalmon, addig a Windows-t mindig is mindenkinek tervezték, azaz nem csak az elérhető számítógépek képességeit vették figyelembe, hanem a kiszolgálandó felhasználókét is. Mindennemű kölcsönös ócsárolás és fölösleges acsarkodás alapja az, hogy nem veszik figyelembe ezt a két jelentősen eltérő eredetet, eltérő filozófiát, és kölcsönösen nem tartják tiszteletben egymás ténylegesen elért eredményeit.

Microsoft Windows for Workgroups 3.11

A Microsoft kiadott egy Windows for Workgroups 3.11 nevű verziót, amely 1993 novemberében jelent meg, és a Windows 3.1 javításának tekinthető. Ebben a verzióban már megjelent egy alapszintű multimédia támogatottság illetve a TrueType betűtípusrendszer. Ez volt az első Windows verzió, amelyet magyar nyelven is kiadtak. Később még megjelent egy Windows 3.2 is, de azt csak Kínában forgalmazták.

A Win9x sorozat

Ezt követően eltelt pár év, mire megjelent a Windows 95. Sok dolgot a 95-ből örökölt meg a Windows 98, melynek a második kiadása, a Windows 98SE volt igazán sikeres, és nem egy gépen a mai napig fellelhető. A Windows NT leginkább vállalati körökben aratott nagy sikert, elsősorban rendkívüli stabilitása miatt. A Windows Me (Millennium Edition) rendszerek csak rövid időre tűntek fel. A Windows ME már képes volt a Windows rendszerfájlok védelmére és illetéktelen módosítás után a visszaállításukra, ennek ellenére rengeteg kritika érte megbízhatatlansága miatt, ezt még a Microsoft is elismerte. Ezután 2000-ben jelentkezett a Windows 2000, melynek célja az volt, hogy összefonja az NT és 9x vonalat.

Windows NT és XP

A Windows NT vonal működését, rendszermagját úgy tervezték újra, hogy a fenti biztonsági hiányosságokat kiküszöbölhetővé váljanak. Ennek megfelelően nemcsak hogy fájl szintű Hozzáférés Vezérlő Lista (HVL - Access Control List - ACL) alapú jogosultságkezelést kaptak az NT vonal tagjai, hanem a "minden objektum" elvet felhasználva HVL adható tetszőleges objektumhoz, legyen az egy folyamat, egy szál, egy eszközmeghajtó, egy szinkronizációs objektum vagy akár egy osztott memória régió. Megjegyzendő, hogy a "nemcsak hogy fájl szintű" biztonsági elemek Unixban mindig is léteztek, mert ott a "Unixban minden dolog egy fájl" irányelv szerint az imént felsorolt objetumok egy-egy látszólagos fájlal vannak nevesítve. Ezzel a fejlett biztonsági mechanizmussal az NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista), illetve a szerverekre szánt tagjai (Windows NT Server, Windows 2000 Server, Windows Server 2003, Windows Server 2008) is rendelkeznek. A szerver verziók a jogosultságok központi kezelését is lehetővé teszik a szervezeten belül. A Microsoft a kezdeti biztonsági problémák elhárítására alkotta a Biztonságos számítógépezés kezdeményezést. A Windows XP (a név eredete: experience=élmény) 2001-es megjelenése óta három nagyobb javításon (SP1, SP2 és SP3) esett át. A Windows XP-nek megjelent egy 64- bites verziója is, amely - mivel csak 64 bites meghajtóprogramokat képes kezelni - a driverek hiánya miatt nem túl széles körben használatos, továbbá nem érhető el rá a harmadik szervizcsomag. A terméktámogatás 2014-ig garantált, hiszen napjainkban ez a legelterjedtebb operációs rendszer. Az XP a rengeteg - elsősorban biztonsági jellegű - probléma ellenére a Microsoft egyik legsikeresebb operációs rendszerének tekinthető (a problémák nagy része a Service Pack 1-3 javítócsomagokkal, valamint az Internet Explorer használatának mellőzésével különben is orvosolható volt). 2010-ben, jóval a következő verziók megjelenése után, a Windows felhasználók többsége még mindig az XP-t használta, és számos felmérés szerint a világ legelterjedtebb operációs rendszerévé vált, legalábbis az egyszerű (nem vállalati) felhasználók körében (a becslések szerint ezek kb. 60-70%-a XP-t használ).

Windows Vista

A hosszú halasztások után 2007-ben debütált Windows Vista rendszer stabil(abb)nak és biztonságos(abb)nak mondható az eddigieknél. A jövőről elmondható, hogy a szoftvergyártók a cégeknek szánt funkciógazdag és a háztartásoknak szánt szép rendszereket egyre inkább összemossák, így elég gépigényes rendszerek születnek. 2008 tavaszán erre az operációs rendszerre is adtak ki Service Pack-et, ennek telepítése mindenképp ajánlott. A Windows Vista rendszert a szakemberek, valamint a felhasználók többsége a Microsoft egyik legkiábrándítóbb Windows családjának ítélte. Többek között az XP-hez képest meglehetősen leromlott rendszerigény/teljesítmény arány, s emellett az XP rendszerrel való (in)kompatibilitási gondok is bosszantották az asztali számítógépek tulajdonosait.

Mi a Windows Live?

Nos, lassan egy éve szerkesztjük IT Szótárunkat. Azóta rengeteget írtunk erről is, arról is. Így számtalanszor olvashatták azt a nevet, hogy Windows Live. De mi az a Windows Live? Ezt szeretnénk most Önökkel megosztani. A Windows Live a Microsoft termékei és szolgáltatásai egy csoportjának elnevezése, melyeknek egyik része webböngészővel webes felületen érhetők el, másik része pedig asztali alkalmazásként letölthetők és telepíthetők. A Windows Live alapvetően az MSN újjáalakítása és továbbfejlesztése, amit a Microsoft a Live Labs-ban fejleszt, de emellett maga az MSN továbbra is megmarad. Csupán néhány termék a Window Live szolgáltatásai közül: Messenger, Spaces, FilderShare, Translator. Az Interneten keresztül elérhető szolgáltatások a felhasználó adatait - például a belépéshez szükséges adatok - egy távoli szerveren tárolják a helyi számítógép helyett. A felhasználónak nem kell minden egyes szolgáltatáshoz külön-külön regisztrálnia, csupán elég egyszer létrehoznia a Windows Live ID azonosítóját, ezzel az egy azonosítóval igénybe veheti az összes Windows Live szolgáltatást. Sokak - például a Microsoft vagy a Google - véleménye szerint a szoftverek ezen ágának kell a digitális munkavégzés jövőjét szem elé tárni, miszerint az adatok bárhol elérhetők szoftverek telepítése nélkül. A Microsoft több Windows Live terméke alkalmazza a Web 2.0-s technológiát.

Néhány Windows Live szolgáltatás

A Windows Live mobil szolgáltatásai

Félbeszakadt projektek

A Microsoft indított pár Windows projektet, amelyek azonban félbeszakadtak, bár a technológiájuk egy részét beépítették más operációs rendszerekbe.

• Cairo: 1991-1996-ig fejlesztés alatt álló rendszer, a Windows NT 4.0 kódnév alatt. Sosem adták ki, azonban egyes részeit felhasználták más rendszerekben. A grafikus felületét használja a Windows 95.
• Nashville: a Windows 95 továbbfejlesztéseként, mint egy "Windows 96" jelent volna meg. Áthidalást jelentett volna a 95-98 közt, és a NT 4.0 - Cairo közt. Továbbá ebben jelent volna meg az Internet Explorer 3.0 és az Active Desktop. Szintén az ebben kifejlesztett technológiák egy részét más Windows verziókban felhasználták.
• Neptune: tulajdonképpen egy "Windows 2000 Home Edition" lett volna, ami tartalmazza a Windows 2000 technológiáját, és a Windows ME felhasználóbarát szolgáltatásait. Legjobb kiadása az 5111 build, amit bétatesztelésre ki is adtak. Frissíthető DirectX 9.0c-re és Internet Explorer 6-ra. Tartalmazta a Windows tűzfal legelső változatát. A projektet végül félbeszakították, és végül is az Odyssey-vel és a Whistler projtektekkel összehangolva a Windows XP lett a végleges kiadás.
• Odyssey: az Odyssey lett volna a Windows 2000-et felváltó üzleti operációs rendszer; a kódbázis a Neptune-nal azonos volt.

Windows 7

A Windows Vista után megjelent a Windows 7 is, 2009 októberében megérkezett az első magyar (teljes) verzió. A rendszer rengeteg újítással, új GUI-val (Grafikus felhasználói felület) büszkélkedhet, és teljesítményét tekintve is előnyös az otthoni számítógéphasználók szempontjából. A Windows 7-tel kompatibilis programok teljes skálája megtekinthető a következő weboldalon: http://www. microsoft.com/windows/compatibility/windows-7/en-us/default.aspx

• Starter - Kezdetleges, Aero megjelenítés nélküli OS
• Home Basic - Otthoni alap OS, néhány Aero szolgáltatással
• Home Premium - Teljes körű Aero szolgáltatás
• Professional - A Home Premium minden szolgáltatásával rendelkezik, és néhány Windows Server elemmel is
• Enterprise - Nagyvállalatoknak, szintén több szerver elemmel. Boltokban nem kapható, vállalatok előrendeléssel vehetik igénybe
• Ultimate - Minden Aero szolgáltatás, több szerver elem

Több ismert cég kijelentése szerint a Windows 7 egy álruhába öltöztetett Vista, melyet kicsit feljavítottak, használhatóbbá tették. A Windows hetedik verziójának kiadási dátuma 2009. október 24. A béta verzió 2009. január 24-ig ingyenesen tölthető volt. Az éles verzió 2009 decemberében jelent meg.

Mi a Windows 7? - A számítógépe egyszerűbben.

A Windows 7 könnyen használható, gyors és élvezetes. Jobb módszerekkel keresheti meg és kezelheti a fájlokat, például a Jump List menükkel és a továbbfejlesztett tálca előnézeteivel, amelyekkel felgyorsíthatja a mindennapos feladatokat. A Windows 7 gyorsabb és megbízhatóbb teljesítményre van tervezve, így a számítógép a kívánt módon működik. A 64 bites támogatással teljes mértékben kihasználhatja a legújabb nagy teljesítményű számítógépeket. És az új szolgáltatások (például az Otthoni csoport, Windows Media Center és Windows Touch) új dolgokat tesznek lehetővé. Ismerje meg a Windows 7 rendszert, és tekintse meg, hogyan egyszerűsít le szinte mindent, ami a számítógépével kapcsolatos. A Windows 7 (előzőleg Blackcomb, majd Vienna kódnéven fejlesztve) a Microsoft által fejlesztett következő operációs rendszer az otthoni és az üzleti felhasználóknak. A kiskereskedelmi megjelenés dátuma: 2009. október 22. A Microsoft 2007-ben jelentette be, hogy a Windows Vista utódjának megjelenését három év múlva tervezik, de a végső dátum csak a fejlesztés közben derült ki. Elődjével ellentétben a Windows 7-et nem forradalmi újításnak, hanem a Vista továbbfejlesztésének szánták - a cél az volt, hogy a Vistával kompatibilis alkalmazásokkal és hardvereszközökkel a Windows 7 is kompatibilis legyen. A 2008-ban tartott bemutatók a multi-touch-ra az újratervezett Windows Shell-re, az új gyorsindítás eszköztárra és az otthoni hálózatra, a HomeGroup-ra helyezték a hangsúlyt. Néhány alkalmazás, mely eddig be volt építve a Windowsba, már nem lesz integrálva, viszont elérhetőek lesznek külön programként a Windows Live Essentials keretében. Ezek például a Windows Movie Maker vagy a Windows Fotótár. A Windows 7-nek része egy XP -mód (XPM) nevű funkció is, amivel a Pro, Enterprise és Ultimate változat tulajdonosai tölthetik le a Windows XP SP3 Virtual PC nevű kiegészítőt. Ez a háttérben fog működni, és egymás mellett futhatnak az XP-s és a Win7-es programok. Az XPM csak a processzoralapú virtualizációs támogatás esetén lesz futtatható. Paul Thurrott Windows specialista szerint a Microsoft közel 100 százalékos kompatibilitást ígér az XP-vel. Az előzetes változatot - Release Candidate (build 7100) - 2009. május 5-én tették nyilvánosan hozzáférhetővé. A Microsoft a Windows 7-et 2009. október 22-én jelentette meg, kevesebb mint három évvel a Windows Vista után. A vele azonos kódbázisra épülő szerverváltozat, a Windows Server 2008 R2 ugyanekkor jelent meg. Az első szervizcsomagot 2011. február 22-én tették nyilvánosan letölthetővé.

Fejlesztés

Eredetileg a Blackcomb kódnevű rendszer a Windows XP és a Windows Server 2003-ra épült volna. A főbb funkciók újra lettek építve a Blackcomb-ba, mint például a gyorsabb keresés, a fejlettebb tárolási rendszer (WinFS). Később, a Blackcomb fejlesztését felfüggesztették és egy új projektbe kezdtek, a Longhorn-ba. 2003 közepére a Longhorn átvette a főbb funkciókat, amiket a Blackcomb-ba terveztek. Három számottevő vírustámadás után, 2003-ban, a Microsoft megváltozatta az üzletpolitikáját és az eddigi rendszerek frissítésein kezdtek el dolgozni. A Longhorn fejlesztése 2004-ben ismét újraindult. A Blackcomb megkapta a Vienna majd később a Windows 7 nevet. 2008-ban bejelentették, hogy a Windows 7 lesz a végleges neve az operációs rendszernek. Az első külső verziók a Microsoft partnereknek 2008 januárjában jelentek meg(build 6519). Bill Gates egy interjúban azt ígérte, hogy a következő Windows sokkal "felhasználó-centrikusabb lesz." Gates később azt hangoztatta, hogy a Windows 7 jelentős teljesítménybeli javuláson ment keresztül.

Új és megváltozott funkciók

A Windows 7 számos új funkcióval lesz gazdagabb, úgy mint a érintés-, a beszéd- és a kézírás- felismerés, a virtuális merevlemezek kezelése és a több processzormagos gépek teljesítményének optimalizálása. Javítottak továbbá a bootolás folyamatán és a kernel szerkezetén is. Továbbá kompatibilissá vált a DivX filmekkel a WMP 12 és tökéletesen alkalmas az érintő képernyő használatára. A Windows 7 támogatja a több különböző típusú videokártyát használó rendszereket, a Windows Media Center új verzióját, a Windows Minialkalmazások beépültek a Windows Intézőbe, továbbfejlesztették a médiafunkciókat, az XPS Essentials Pack integrálva lett és újratervezték a Számológépet többsoros kijelzővel, programozó és statisztikai funkciókkal és mértékegység átváltással. Sok új menüpontot hoztak létre a Vezérlőpultban, például a ClearType Szövegjavítás, Színkezelés, Asztali minialkalmazások, Biztonsági mentés és visszaállítás, Hibaelhárítás, Munkacsoportok Központ, Tartózkodásihely- és egyéb érzékelők, Biometrikus eszközök, Rendszerikonok, Műveletközpont és Képernyő. A Windows Biztonsági Központ át lett nevezve Műveletközponttá, ami a rendszer biztonságáért és a karbantartásáért felelős. A tálcán látszanak a legjelentősebb látványbeli változások, ahol a Gyorsindítás eszköztár össze lett olvasztva a tálcán megjelenő programokkal, így létrejött a Microsoft által elnevezett "Superbar". Ez a funkció lehetővé teszi a gyorslistát így gyorsabbá téve a fontos feladatok elérését. Az átalakított tálca engedélyezi a tálcagombok szabad átrendezését is. A kiadott képernyőképeken látható az egyik új funkció a 'Peek'. Ez egy gyors módszer arra, hogy az összes látható ablak átlátszó legyen, így láthatóvá tehető az asztal. A Microsoft szóvivője azt mondta, hogy ez a funkció azoknak lesz a leghasznosabb, akik gyorsan meg szeretnék tekinteni az asztalukon megjelenő híreket. A Windows Vistával ellentétben az ablakok szélei és a tálca nem lesz fekete teljes képernyős módban, ha a Windows Aero felületet használjuk. A Windows 7-ben az ablakok szélei ilyenkor is áttetszőek lesznek. A fejlesztők számára a Windows 7 tartalmaz egy új hálózati API-t, ami támogatja a SOAP alapú webszolgáltatások fejlesztését gépi kóddal. Új funkciók lettek beépítve hogy rövidítsék a programok telepítési idejét, csökkentsék az UAC kérdéseket, egyszerűsítsék a telepítő csomagok fejlesztését és javítsák a nemzetközi támogatást az új Kiterjesztett Nyelvi Szolgáltatások API-val. A Microsoft 2008-ban a WinHEC-en bejelentette, hogy a Windows 7-ben a 30 bites és a 48 bites színtámogatások is elérhetőek lesznek. A Windows 7 videomódjai a 16 bites sRGB, a 30 bites sRGB, a 30 bites sRGB kiterjesztett színskálával és a 48 bites scRGB.

Eltávolított elemek

Bár a Windows 7 számos újítást tartalmaz, rengeteg egyéb funkciót eltávolítottak, vagy megváltoztattak benne a Windows Vistához képest. A következő lista azokat a változásokat tartalmazza, amelyek a Windows Vista részei voltak, de már nincsenek meg a Windows 7-ben.

• Számos Start menü és tálca tulajdonság, mint például:
  • A lebegő eszköztárak eltűntek, eszköztárat most már csak a tálcához lehet kapcsolni
  • Windows Media Player Eszköztár (helyettesítve az új felugró menü funkcióval)
  • A Start menü tetején megjelenő alapértelmezett böngésző és E-mail kliens (mostantól ezeket kézzel kell beállítani)
• A Windows Fotótár, a Windows Movie Maker és a Windows Mail (továbbra is elérhetőek a Windows Live programcsomag keretében)
• Szoftverböngésző funkció a Windows Defenderben
• Eltávolítható Adattárolók Felügyelete (RSM)
• Windows Meeting Space
• InkBall, egy játék
• A numerikus billentyűzet Képernyő billentyűzetről
• 16- Bites Kódfunkciók
• Microsoft Agent 2.0 Technológia
• Windows Oldalsáv (a minialkalmazások megmaradtak és beépültek a Windows Explorerbe)
• Windows Ultimate Extrák
• Windows Naptár

Kikapcsolható elemek

A Windows 7-ben számos programot ki lehet majd kapcsolni, többek közt az Internet Explorer 8-at, a Windows Media Playert, a Windows Media Centert, a Windows Searchöt vagy az XPS Viewert, így ezek nem vesznek el erőforrást a többi programtól. A Microsoft blogján közölték: "Ha a kijelölést megszüntetjük, az alkalmazások használhatatlanok lesznek. Ez azt jelenti, hogy a fájlok nem töltődnek be az operációs rendszerrel, ezért a felhasználók nem is tudják elindítani őket. A programok azonban az operációs rendszerben maradnak, így ha valaki mégis újra kijelölné a nem használt szoftvereket, nem kell majd a telepítő DVD-t elővennie. Számos visszajelzés alapján döntöttünk úgy, hogy a nem kívánt fájlokat a gépen hagyjuk."

Kiadások

A Windows 7 az alábbi kiadásokban jelent meg:

• Windows 7 Starter - csak netbookokra és notebookokra előtelepítve, korlátozásokkal.
• Windows 7 Home Basic - fejlődő országokban.
• Windows 7 Home Premium - otthoni felhasználásra.
• Windows 7 Professional - professzionális és üzleti célokra.
• Windows 7 Enterprise - nagyvállalatoknak mennyiségi licenccel.
• Windows 7 Ultimate - a legbővebb kiadás, az összes funkcióval.

Terjedése Magyarországon

A Windows 7 már 2010. január végén, három hónappal a piacra kerülése után megelőzte népszerűségben elődjét, a Vistát, márciusban pedig részesedése átlépte a 10 százalékos küszöböt. 2010. november végén a részesedése Magyarországon 19,94% volt (a piacvezető Windows XP-é 71,79%, a Vistáé 6%, a Mac OS X 0,8, a Linux pedig 0,78%-ot gyűjtött össze). A különféle Windows kiadások részesedése a hazai internetezők számítógépein összesen 98,17 százalékos.

Szükséges gépigény

A Microsoft által publikált ajánlott követelmények.
A Windows 7 ajánlott követelményei:

Mi a Windows élményindex?

A Windows élményindex méri a számítógép hardver és szoftver konfigurációjában rejlő lehetőségeket, és egy pontszámmal értékeli azt. A magasabb pontszám általában azt jelenti, hogy a számítógép gyorsabban és jobban működik, mint az alacsonyabb pontszámú számítógépek, főleg ha összetettebb vagy nagy erőforrásigényű műveletről van szó. Mindegyik hardverösszetevő egyedi részpontszámot kap. A számítógép pontszámát a legalacsonyabb alpontszám határozza meg. Ha például a hardverösszetevők legalacsonyabb alpontszáma 2,6, akkor a számítógép pontszáma is 2,6. A pontszám nem egyenlő a részpontszámok átlagával. A pontszámból használatával olyan programokat és más szoftvereket tud vásárolni, amelyek illeszkednek a számítógép teljesítményéhez. Ha a számítógép pontszáma például 3,3, akkor nyugodtan vásárolhat olyan szoftvert, amelyet a Windows ezen verziójához terveztek, és 3, vagy annál kisebb pontszámú számítógép kell a használatához. Az alappontszám jelenleg 1 és 5.9 közötti lehet. A Windows élményindex azért lett kifejlesztve, hogy használatával ne maradjon le a számítástechnika fejlődésének ütemétől. A hardversebesség és -teljesítmény növekedésével egyidejűleg magasabb pontszámok is lehetségesek lesznek. Azonban az index egyes szintjeihez tartozó követelmények nem fognak változni. Egy 2,8-as pontszámmal rendelkező számítógép pontszáma például nem változik egészen addig, amíg nem cseréli újabbakra a számítógép egyes hardvereit.
A számítógép pontszámának megtekintése:
1. A Teljesítményadatok és -eszközök megnyitásához kattintson a Start gombra, kattintson a Vezérlőpult parancsra, kattintson a Rendszer és karbantartás segédeszközre, majd ezután kattintson a Teljesítményadatok és -eszközök fülre.
2. Tekintse meg a Windows élményindex alappontszámát és részpontszámait a számítógépen. Ha a közelmúltban frissítette a hardvert, és meg szeretné tudni, hogy a pontszám változott-e, kattintson a Windows élményindex frissítése parancsra. Ha nem jelennek meg a részpontszámok és a számítógép pontszáma, kattintson a Számítógép értékelése parancsra.

Mit jelent a Windows élményindex (WEI)?

A Windows7-be is bekerült, de még a Vistában debütált szolgáltatás a Windows élményindex feladata, hogy képet adjon a számítógép főbb hardver elemeinek teljesítményéről. Hasonló az elv, mint amit benchmark programoknál látunk (PC Mark,3D Mark, stb.): egy mérést (minősítésnek nevezi a Microsoft ) követően kapunk egy vagy több pontszámot.
Használatával megtudjuk, hogy:
1. Az adott gép, milyen feladat elvégzésére alkalmas.
2. Melyik hardvert célszerű cserélni.
3. Ha vásárlunk egy programot, és a csomagoláson szerepel a futtatáshoz szükséges élményindex, akkor még a boltban eldönthető, hogy fog-e menni a gépünkön.
4. Számítógép gyártók mellékelik a géphez a kinyomtatott indexet, így nem veszünk zsákbamacskát.
Az index megtalálható a Vezérlőpult > Rendszer és biztonság > Rendszer útvonalon. Ha még nem lett minősítve a gép, akkor ezt tegyük meg a megfelelő linkre kattintva (a Windows telepítés után nem történik meg automatikusan). Kattintsunk a "Windows élményindex" szövegre a "Teljesítményadatok és -eszközök" ablak megnyitásához, mert itt láthatók az értékelés részletei, lebontva a főbb hardver komponensekre:

A rendszerteljesítmény minősítése és javítása

A windows élményindex 1,0-tól 7,9 terjedő skálán értékeli a kulcsfontosságú rendszerösszetevőket:

Összetevő	Minősített elemek	Részértékelés	Teljes értékelés
Processzor	Számítás/másodperc	7,1
Memoria (RAM)	memóriaművelet/másodperc	7,1
Videókártya	Windows Aero asztali teljesítménye	6,9
Játékra szolgáló videókártya	3D munka- és játékgrafikai teljesítmény	6,9
Elsődleges merevlemez	Lemez adatátviteli sebessége	5,9	A legalacsonyabb részpontszám határozza meg.

Ha nem fut le a minősítés:

- Akkumulátoros tápellátáson van a gép.
- Nincs elég szabad merevlemez terület (ha annyira kevés, hogy nem tud a minősítés lefutni, akkor más problémák is jelentkezhetnek).
- Már fut egy mérés.
- Régi a VGA kártya meghajtó programja.

Nem elég szexis a Windows Phone 7

Három hónap telt el a Windows Phone 7 piacra dobása óta és a piaci elemzők nem igazán tudják hová tenni a Microsoft új mobil operációs rendszerét. Eddig összesen több mint kétmillió Windows Phone 7-est értékesítettek és ezzel a redmondi óriáscég terméke elmaradt az Apple iOS és a Google Android kezdeti eladási adatai mögött. Ennek ellenére persze egyáltalán nem kell és nem is szabad temetni a Microsoft mobil operációs rendszerét. James Choi, az LG marketingstratégiai igazgatója ugyan érthetően csalódottan nyilatkozott a várakozásoktól elmaradó eredmények miatt, de a piaci elemzők türelmesebbek a Windows Phone 7-tel szemben. "A Windows Phone 7 csak nagyon kevés ideje van a piacon, éppen ezért nem szabad ezeket a számokat katasztrófának tekinteni. De az LG illetékeseinek reakciója is megmutatta, hogy a Microsoft hardverpartnerei többet vártak" - jelentette ki John Delaney, az IDC elemzője.
Carolina Milanesi, a Gartner munkatársa közölte: "A Windows Phone 7 legnagyobb problémája még mindig az, hogy még mindig kevés embert szólít meg. A platform nem elég szexis." A szakértő úgy vélte: ha az ember a Zune- és az Xbox funkciókat lehámozza az operációs rendszerről, akkor alig marad olyasmi, ami megkülönbözteti a szoftvert a konkurens termékektől. A mobil Office csomag túl kevés a vásárlók meghódítására, különösen úgy, hogy a Windows Phone 7-est futtató eszközöket az iPhone és a csúcskategóriás Androidos készülékekhez hasonló árkategóriában kínálják. Tony Cripps, az Ovum elemzője ezzel szemben úgy látja: az operációs rendszer kitűnően kezelhető és egy sor vonzó kiegészítő szolgáltatással, valamint funkcióval látták el. "A Windows Phone 7-nek alapvetően minden alkotóeleme megvan ahhoz, hogy sikeres lehessen. Az azonban, hogy ez megmutatkozik-e az eladásokban is, csak az év végére derül majd ki. Ha a Microsoft elbukik, akkor azonnal felmerül a kérdés, hogy vajon mik egy sikeres okostelefon jellemzői" - jegyezte meg Cripps.
Bár a szoftver hivatalosan nagyon kevés kritikát kapott, ennek ellenére komoly problémát jelent az, hogy a platformra csak 6500 alkalmazás létezik. Bár a kompatibilis programok száma nő, de különösen az iOS-hoz és az Androidhoz elérhető szoftverek százezres nagyságrendű számához képest még mindig alacsonynak mondható. Az elemzők azonban még nem írják le az operációs rendszert. Delaney azt hangsúlyozta, hogy nagyon korai lenne a most nyilvánosságra hozott eladási számok alapján temetni a Windows Phone 7-est. Ráadásul Európában nagyon sok Hotmail-, Messenger-, Office - és Xbox használó van, akik a közeljövőben lehetséges Windows Phone 7 vásárlóként jöhetnek szóba. Az Android és az iPhone közötti verseny nagyon kemény, ez előny és egyben hátrány is lehet a redmondiaknak.

Fantomadat szivárog a Windows Phone 7-ből

A WP7 tulajdonosok tucatjai számolnak be az interneten egy különös jelenségről: a frissen vásárolt telefonjuk körülbelül december vége óta akkor is adatot forgalmaz a hálózaton, amikor egyáltalán nem használják. A problémát súlyosbítja, hogy viszonylag nagy adatmennyiségről van szó: a beszámolók szerint körülbelül 30-50 megabájtot forgalmaz a készülék naponta. Ráadásul, hiába képes a Microsoft készüléke a wifi használatára, elérhető vezeték nélküli hálózat esetén is a 3G-t veszi igénybe a folyamat. Az USA-ban jelenleg általában 2 GB-os adatforgalmi korlátot tartalmazó csomagokkal szállítják az okostelefonokat, melyet a Windows Phone hibája miatt elég gyorsan túllépnek a tulajdonosok, a további forgalom után pedig már fizetniük kell. A Microsoft szóvivője bejelentette, hogy - a felhasználók jelzései alapján - nyomoznak a probléma gyökere után.

Driver | Office | Webáruház | Főoldal | Internet | DivX | Audio | Szolgáltatásaink | IT Szótár | XP | Transmitter | Modem | WiFi | Kapcsolat | Windows