FŐOLDAL / IT SZÓTÁR / USB

Mi az USB?

Az USB az Universal Serial Bus - univerzális soros busz - rövidítése manapság nagyon elterjedt, 1996-ban az Intelnél kifejlesztett számítógépes csatlakozó. Előnyös tulajdonsága, hogy teljeskörűen Plug and Play, az összes modern operációs rendszer támogatja, és azonos felépítésű, akár PC akár Mac számítógép része. A közepes sebességű perifériák asztali PC-kre és noteszgépekre történő csatlakoztatására szolgál, vagyis külső egységek illesztéséhez használható modern buszrendszer. A hagyományos csatolókkal szemben egyetlen USB kapura akár 127 eszköz is köthető, amelyek akár 12 Mbps sebességgel kommunikálhat a számítógéppel. Egy USB eszközt csak kábele vagy csatlakozója alapján lehet megkülönböztetni a hagyományos termékektől. Természetesen a belső felépítésük teljesen más. Az USB kábel nem csak adatokat szállít a készülékhez, hanem áramot is. Így fölöslegessé válik a hálózati kábel. Ez alól csak azok az eszközök kivételek, melyek 500 mA-nél több áramot igényelnek, mert ezek az USB kábelben alkalmazott megoldással már túlterhelnék a gép tápegységét. Az USB 1 bites bitsoros átvitelt tesz lehetővé multiplexszereken keresztül. USB használatakor magából a PC-ből csak egy-két kábel indul ki (ez abban az esetben van így, ha minden lehetséges eszköz USB csatlakozóval rendelkezik), mivel a kiegészítő eszközökhöz szükséges interface-ek az USB eszközökön, a monitoron vagy billentyűzeten is megtalálhatók. Az ilyen illesztő helyekkel rendelkező eszközöket hub-nak nevezzük. A hub növeli az USB teljesítményét, frissíti és továbbítja a digitális jeleket. Az USB eszközök tehát láncba fűzhetők, így rendet vághatunk a kábeldzsungelben. A maximálisan öt méter hosszú kábelen vagy buszon folyó adatátvitel elérheti a 12 Mbit /s-ot. Az USB különlegessége, hogy lehetővé teszi az úgynevezett hot plug-int, azaz az eszközök csatlakoztatását vagy leválasztását a programok futása közben. Az USB ezen kívül támogatja a Plug-and-Play szabványt és a forrócserét is.
További magyarázat: univerzális, tehát sok-sok mindenhez használható, a karóra összeköthető a PC-vel, bedughatjuk az autóba is akár, azon keresztül hallgathatjuk a zenét; és milliónyi lehetőség is van ezen kívül. Soros, tehát ha belenézünk az USB csatlakozóba láthatjuk, hogy két sorban helyezkednek el a csatlakozók. Persze nem ezért soros. Kétfajta csatlakozás létezik, a soros és a párhuzamos, (erre emlékszünk fizika óráról). Az USB-nél viszont nem a csatlakozás módjáról van szó, hanem, hogy sorban tolja a biteket, és nem egymás mellett. Kevesebb kábel kell hozzá, mint a párhuzamoshoz, viszont kicsit lassabb is, bár az utóbbi időben nagyot fejlődött a soros technika.
Az USB-nek két változata terjedt el. Az első, korábbi változat az 1.1-es verziószám jelöli, míg a modernebb, nagyobb sebességű változatát az USB 2.0 képviseli.

Az USB felépítése

Az USB jó tulajdonsága, hogy osztható, ezt ún. USB hub-ok hajtják végre. Minden USB bővítőkártyán van egy integrált ún. root hub (gyökérhub). Erre csatlakoztathatunk USB eszközöket, vagy akár egy külső hubot (ez asztali gépeknél nem jellemző, inkább notebookoknál szokták használni). Több verziója létezik: a régi gépeken USB 1.0 vagy 1.1 (a gyors módban ("full speed") 12 Mbit /sec=1,5 MB/s), ami lassabb, az újabb gépeken minimum USB 2.0 támogatás van (aminek névleges átviteli sebessége 480 Mbit /sec=60 MB/s), a legutolsó generációs gépeken már USB 3.0 támogatás is van (aminek névleges átviteli sebessége 5 Gbit /sec=640 MB/s). Az USB 2.0 kicsivel gyorsabb, mint a másik kevésbé elterjedt, főleg videokameráknál használt szabvány, a FireWire 400 (IEEE 1394a), melynek maximális átviteli sebessége 400 Mbit /sec lehet.

USB eszközök

Az USB univerzális, nagyon sokféle eszköz csatlakoztatható rá. Ilyenek pl.:

• Adattároló eszközök: pendrive, külső merevlemez és CD-DVD író, 3,5"-es hajlékonylemez
• (Web)kamera, fényképezőgép, tuner (tévénézéshez, video-digitalizáláshoz)
• Némely Solid State Drive, a szokásos SATA csatlakozó mellett
• Nyomtató, lapolvasó, kivetítő
• Hangeszközök, például hangkártya
• Egér
• Billentyűzet
• Vezetékes és vezetéknélküli hálózati adapterek
• Soros-, párhuzamos-, infraport, bluetooth és még sok más átviteli port (SATA, IDE stb.)
• Egyéb vezérlő eszközök, például gamepad
• és még sok más egyéb eszköz

USB 3.0

2008 november 12-én bejelentették a SuperSpeed nevű USB 3.0 szabványt, majd a nagyközönség számára 2010 nyarán kezdtek megjelenni az első USB 3.0-ás eszközök. Az új USB csatolófelület 5 Gbps full-duplex csúcssebességre képes, ami tízszerese elődje teljesítményének, a gyakorlatban elérhető hasznos adatátviteli teljesítmény másodpercenkénti 400 megabájt lehet. Ehhez az átviteli sebességhez az USB 3.0 már üvegszálat használ, a visszafelé történő kompatibilitás érdekében azonban rézvezetékeket is alkalmaz majd, hogy az USB 3.0 portok korábbi eszközöket is tudjanak fogadni, ahogyan az USB 3.0-s eszközök csatlakozhassanak régebbi portokkal rendelkező számítógépekhez. A fizikai kivitelezés miatt azonban korlátok miatt azonban csak USB 2.0 kábelekkel csatlakoztathatóak USB 2.0 portokba, USB 3.0 kábelt nem tudnak fogadni. Az eSATA szabványcsalád szintén gyorsításra vár (6 Gbps-ra a jelenlegi 1.5/3.0 Gbps-ról), ez azonban okafogyottá vált az USB 3.0 mellett, az USB-SATA áthidalás jelentette extra költség és komplexitás, valamint az eSATA olyan előnyei, mint a SMART támogatása, nem tűnnek elegendőnek a sikerhez. Az USB 3.0 legnagyobb és behozhatatlan előnye, hogy a számítógépek és eszközök százmillióiban megtalálható USB 2.0-val visszafelé kompatibilis, vagyis az USB 3.0-s külső merevlemezt biztosan fogjuk tudni használni lényegében bárhol, még ha lassabban is, valamint egy PC-n található USB 3.0 port sokkal jobban hasznosítható majd, mint egy eSATA. Az USB ráadásul továbbra is praktikusabb külső mobil merevlemezekhez, ugyanis képes árammal ellátni azokat, míg az eSATA nem. Az USB 3.0 specifikációit 2008 novemberében véglegesítette a szabványért felelős csoport, természetesen az USB-t kifejlesztő Intel vezetésével. A véglegesítés némi késést szenvedett el, az Intelnek azonban sikerült megegyezést elérnie riválisaival, többek közt az AMD-vel és az NVIDIA-val is, hogy támogassák a SuperSpeed néven is ismert interfészt, és ne kezdeményezzenek alternatív megoldást. Riválisai azzal vádolták meg a chipgyártó óriást, hogy kritikus információkat tart vissza az USB 3.0 specifikációival kapcsolatban, hogy akadályozza őket. Elsőként 2007 őszén demonstrálta az Intel az USB 3.0-t, akkor még Extensible Host Controller Interface néven. Becslések szerint 2010-ben lassan indul meg az adoptáció, majd 2011-től meglódul, és az új PC-k többsége már rendelkezik majd SuperSpeed portokkal, miután a PC chipsetek sztenderd részévé válik.

Sorban jönnek az USB 3.0 merevlemezek

Mint szinte minden új technológiát, az USB következő generációját sem csak felhajtás, hanem szkepticizmus is övezi a szükségességével kapcsolatban. Egy triviális felhasználási terület azonban biztosan beindulni látszik, ez pedig a külső merevlemezeké. Az USB 3.0 korszak kezdetét csak 2010 szeptembertől számítjuk, mikor az NEC piacra dobta a világ első kereskedelmi USB 3.0 gazdavezérlőjét, melyet számítógépekbe lehet építeni USB 3.0-s eszközök kezeléséhez. Az NEC kevesebb mint egy évvel azt követően dobta piacra a vezérlőt, hogy véglegesedett a szabvány. Két hónapon belül megjelent a Freecom is egy USB 3.0 felületű külső merevlemezzel, valószínűleg elsőként a világon. Mivel ma a számítógépekben még nem található USB 3.0 port, ezért a Freecom asztali gépek és notebookok számára is kínál USB 3.0-s bővítőkártyákat. A Freecom megoldása, a 3,5 hüvelykes XS 3.0 a gyár állítása szerint nagyjából 130 MB/s átviteli csúcssebességre képes, ami jóval meghaladja az USB 2.0 szabvány által elérhető elméleti maximumot, nem beszélve a gyakorlatiról. Az USB 3.0 gyorsabb az eSATA-nál is, ezért előrébb mutató, bár jelenleg a gyakorlati különbség elenyésző a merevlemezek korlátozott sebessége miatt. Nem sokáig maradt egyedül a Freecom. A vezető márkák a CES alkalmával sorra jelentik be saját USB 3.0 külső merevlemezes megoldásaikat, önálló formában vagy csomagként. A két nagy rivális, a Seagate és a Western Digital ugyanaznap jelentették be termékeit. A WD a My Book 3.0 sorozatban 1 és 2 terra bájt kapacitású, 3,5 hüvelykes merevlemezekkel jelentkezett, míg a Seagate a BlackArmor név alatt egy 500 gigabájtos, 7200-as fordulatú két és felessel lépett piacra, amelynek átviteli csúcsa 100 MB/s körül található, valamint vékony és könnyű.

Szintén piacra lépett a Buffalo is külső 3,5 hüvelykes meghajtókkal, egyúttal ezek képviselik a legalacsonyabb árat, vagyis a legkisebb felárat. Míg a Freecom ajánlata 120 euro 1 terra bájt kapacitás esetén, addig a Buffalótól ezt 100 euro környékén megkapjuk már, a 2 terra bájtos pedig 200 eurót kóstál. Ez nem magasabb, mint az eSATA eszközök esetében, így hacsak nincs gépünkön már eSATA csatlakozó, mint néhány felsőbb kategóriás notebookon, úgy eSATA-ba nem érdemes már fektetni.

E-mail | Online | ADSL | Modem | Referenciák | Bit | Weboldal Ajánlása | Sitemap | DivX | Gyakori Kérdések | Driver | Audio | MP3 | PPS Világ | Webáruház