FŐOLDAL / IT SZÓTÁR / ROUTER

Az útválasztó vagy router a számítógép hálózatokban egy útválasztást végző intelligens hálózati eszköz, amelynek a feladata a beérkező adatcsomagok továbbítása a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton; a különböző - például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet, vagy egyes országok közötti hálózatok, vagy vállalaton belüli hálózatok - összekapcsolása, azok közötti adatforgalom irányítása.
Az útválasztók ennek a feladatnak az ellátásához útválasztási táblázatot vezetnek, amely alapján képesek annak eldöntésére, hogy melyik általuk közvetlenül elérhető csomópontnak kell továbbítaniuk az éppen feldolgozás alatt álló csomagot ahhoz, hogy az a legrövidebb úton a célállomásra juthasson.
A számítógépes hálózatok működésének leírására több elméleti modell is létezik, az általánosan elterjedt OSI (Open Systems Interconnection) modell réteges struktúrájában a router a harmadik - hálózati - rétegben helyezkedik el. Útvonal választási döntéseinek alapját az ezen rétegbeli - általában IP - címek adják.
Az Interneten minden közbenső állomás útválasztási funkciókat is ellát.

Működése
A számítógépes hálózatok forgalma különböző típusú adatcsomagokban zajlik. Ezen csomagok utaznak a feladótól a címzettig, akár több eszközön is keresztül, például az Internet esetében. Útjuk során minden érintett eszköznek ismernie kell, hogy merre továbbítsa a fogadott csomagot, hogy az eljusson a címzettig, és döntéseket kell hoznia amennyiben például több útvonal is ismert. A routerek végzik ezen csomagok megfelelő irányba való továbbítását, és végzik ezen döntéseket. A mai routerek nagy része az IP protokoll alapú hálózatok forgalmát irányítják, de több más protokoll kezelésére is alkalmasak lehetnek. IP protokoll esetén egymás és a hálózatok azonosítására a harmadik rétegbeli IP-címet alkalmazzák.

Protokollok
A routerek útvonaldöntéseket hoznak a hálózati réteg címei alapján. Minden interface-ük más-más alhálózatra vagy alhálózatokra csatlakozik, melyeket az IP cím és hálózati maszk határoz meg. Az útvonalválasztó protokollok határozzák meg az útvonalválasztás szabályait, valamit biztosítják ez egyer routerek között az útvonalakra vonatkozó információcserét. Ilyen protokollok például:

• TCP/IP routing: EIGRP,OSPF,BGP, RIP,ISIS
• Novell routing: Novell RIP, EIGRP,NLSP...

Az útvonalválasztó protokollokat többféle módon is besorolhatjuk, ilyenek többek között az alábbi kategóriák:

• Statikus/Dinamikus
• Single-path/Multipath
• Distance vector/Link State

Néhány a legnagyobb router gyártók közül (nagyvállati, szolgáltatói): Cisco, Juniper, Huawei, Fujitsu, Foundry, NEC Néhány a SOHO routerek gyártói küzül: D-Link, Linksys (a Cisco leányvállalata), ZyXEL, 3Com, Trendnet, Netgear. A mai számítógépek általában maguk is használhatók routerként, ha több hálózati kártya van bennük. A Unix alapú operációs rendszerek esetén a pf (BSD) illetve az iptables (Linux) a szokványos eszköz, Windows alatt az Internet Connection Sharing szoftver képes ellátni az útvonalválasztási feladatokat.

A router története
Az első routert egy William Yeager nevű kutató alkotta meg a 1980 januárjában Stanford Egyetemen. A feladata a számítógép tudomány részleg, a villamosmérnöki részleg és az orvosi központ hálózatának összekapcsolása volt. Az általa készített router egy DEC PDP11/05 volt, egy módosított Portable C fordítóban írt egyedi operációs rendszerrel.

Szolgáltatói (ISP - Internet Service Provider)
Az Internetre csatlakozást mindig valamilyen szoltáltatón keresztül lehet megvalósítani. A szolgáltatók által üzemeltetett hálózatokat és a szolgáltatókat magukat is routerek kötik össze, általában ezeket a hálózatokat nevezhetjük az Internet gerincének.

Vállalati, nagyvállalati
A cégek és vállalkozások mai alapvető követelménye, hogy az internetre csatlakozzanak. Ehhez is routereket használnak, azonban nagyobb vállalatok esetében szükséges lehet a hálózat tagolása, akár logikailag adminisztratív szempontból, akár fizikailag elhatárolódott, országos vagy akár kontinens méretű kiterjedés esetén. Ebben az esetben a külön egységek külön helyi hálózatokkal (LAN) rendelkeznek, melyeket routerekkel lehet összekötni, így lehetővé téve a kommunikációt közöttük.

SOHO (Small Office, Home Office ), Otthoni-Irodai (kisvállalati)
Kisebb cégek illetve otthoni felhasználók Internetre való csatlakozásához használatosak ezen routerek, melyek teljesítménye is ennek megfelelően jóval kisebb. Alapvető feladatuk a belső, saját hálózat Internetre való csatlakoztatása.

Router Beállítás
Manapság egyre több otthonban van 2 vagy több számítógép, és az otthonok nagy részében van Internet kapcsolat is. Ezért kézenfekvően adódik, hogy meg akarjuk osztani az internet kapcsolatot a számítógépek között. Ilyenkor általában vesz az ember egy routert, majd bedugja, és nagy az öröm meg boldogság, mert van internet minden gépen. Azonban egy rosszul beállított router nagyon komoly biztonsági problémákat tud okozni. E leírásban a router beállítás legfontosabb részleteit mutatjuk be.
Kezdjük a fizikai részeknél.
Minden router rendelkezik egy WAN csatlakozóval + n darab LAN csatlakozóval. Opcionálisan antennával is (akár többel is), ha vezeték nélküli router-ről beszélünk. A LAN és a wan csatlakozó között az a különbség, hogy a WAN csatlakozó kifejezetten a bejövő (szétosztandó) kapcsolat csatlakozója, így a modemből jövő kábelt mindig ide kell dugni. Általában vagy más színnel vagy különvett csatlakozóval jelölik.
A Lan portokba kell dugni a számítógépekhez vezető kábeleket. A kábelek lehetnek egyenes vagy kereszt kötésűek is, mivel van olyan inteligens a router, hogy ez nem okoz gondot. Azonban az ajánlás az lenne, hogy egyenes kötésű kábelt használjunk ha lehet.
Ezután rátérhetünk a beállításokra.
A router adattábláján tájékozódhatunk néhány fontosabb adatról, és az alap beállításokról ha volt olyan kedves a gyártó, hogy ráírja. Azonban sok esetben ez elmarad.
A beállítás első lépéseként ellenőrizzük, hogy a számítógépünk hálózati csatolója DHCP üzemmódba van e állítva. Ez azért fontos, mert minden router alapbeállításként (legalábbis amelyekkel eddig mi találkoztunk) DHCP konfigurációval osztja az IP címeket. A beállítás ellenőrizhető a vezérlőpult->hálózati kapcsolatok alatt ( xp ) vagy a Hálózati és megosztási központ -> Csatoló beállításai alatt.
Majd a kiválasztott csatolón ellenőrizzük az IPv4 protokoll alatt, hogy a hálózati és a DNS cím kérése DHCP segítségével történik.
Ezután ha feszültség alá helyezzük a router-t akkor elvileg van kapcsolat. Következő lépésünk ezután az, hogy megtudjuk az alapértelmezett átjáró címét. Ezt az alábbi parancs kiadásával tudjuk meg:
ipconfig
Nyitunk egy böngészőt, és az alapértelmezett átjáró címét beütjük. Ekkor bejön a router beállító felülete, melynek használatához szükségünk lesz egy felhasználónévre és jelszóra, amely kiderül a felhasználói kézikönyvből, ha alap beállításokon használjuk a routert. Ha meg elfelejtettük a jelszót érdemes megnézni a kézikönyv azon szakaszát amely a beállítások teljes törlésére vonatkozik. Az egyszerűség kedvéért összeszedtünk néhány gyártó alap felhasználó és jelszó beállítását:

Alap beállítások

Wan Kapcsolat
Itt routertől függően több kapcsolati típus beállítható, de mi csak 3 fontos típussal foglalkozunk.

• Dynamic IP
  DHCP határozza meg a wan beállításait a MAC cím alapján. Ha szükséges, akkor a számítógép, mely eredetileg is a modemre volt kötve MAC címét másoljuk be a router-ba. Általában van MAC adress clone opció, ami segítségével a PC Mac címét bemásolhatjuk a routerba.
• Static IP
  Statikus IP beállítások, a szolgáltató a szerződés mellé adja a konfigurációt.
• PPPoE
  ADSL internet, ami felhasználónév/jelszó párossal érhető el.

WLAN/Wireless
Ha a router rendelkezik antennával akkor a legeslegfontosabb beállítások. Alap esetben minden router bekapcsolt állapotban hagyja a WLAN antennát, 0 biztonsággal. Így a szemfüles szomszédjaink a mi internet előfizetésünket használva internetezhetnek, ezzel korlátozva a mi sávszélességünket. Ezért minden esetben érdemes titkosítást használni.

• SSID:
  A hálózat neve
• Region:
  Tartózkodási régió, a csatornák miatt fontos.
• Chanel:
  Használt csatorna, ha különösebb gond nincs, automatán érdemes hagyni.
• Mode:
  Használt átviteli mód, ami a kapcsolat sebességét határozza meg. Routertől függően több/kevesebb választási lehetőség lehet. Nagyjából minden eszköz b és g szabványt támogat, klienseknek megfelelően kell beállítani.
• Security type:
  Titkosítás módja. WPA-PSK/WPA2-PSK legyen. A PSK jelentése előre megadott kód.
• Security option:
  WPA2 AES legyen minden esetben a titkosítás típusa. A többi titkosítás nem nagyon sokat ér, mivel megtörhetőek. A WEP 1-2 óra alatt, a TKIP napok alatt. Minden csak az idő kérdése. Az AES titkosítás jó erős jelszóval nem törhető meg.
• PSK keyphase:
  előre megosztott kulcs. Tartalmazzon Nagy és kisbetűt, számot, speciális karaktert és legalább 12 karakterből álljon, ha biztonságos kapcsolatot szeretnénk.

WLAN MAC filtering
Csak adott MAC címmel rendelkező gépek felengedése a hálózatra vagy csak ezen gépek tiltása beállítástól függően. Extra biztonsági beállítás lehet, azonban a titkosítást nem váltja ki. Ugyanis ha nem titkosítunk, akkor még passzív módban a kommunikáció lehallgatható. A Gépünk mac címet a következő parancs kiadásával tudhatjuk meg:
ipconfig /all.
Mobil eszközök esetén a cím a dobozon MAC vagy WLAN címként van feltüntetve.

További beállítások

DHCP Beállítások:
Itt a router LAN és WLAN részére érvényes DHCP címkiosztási szabályok érhetőek el. Itt megadható, hogy használni kívánunk e DHCP szervert (DHCP Server enable, disable), vagy sem, illetve ha igen, akkor mi a címkiosztás kezdő és végcíme (Start IP adress, End IP adress), valamint a legfontosabb beállítás talán a Cím élettartalma. (DHCP Lease Time) A cím élettartalma azt jelenti, hogy egy gép x ideig birtokolhatja a címet, majd utána lekapcsolódik és új címet kér. Ez általában észrevétlenül történik.
Egyes Routerekben lehetőség van arra, hogy egy adott mac címmel rendelkező eszközhöz mindíg ugyan azt a címet rendeljük. Ezen opció neve a TP-Link routerekben az Adress Reservation nevet viseli.

Virtuális szerverek:
Mivel a router mögött lan-on található gépek az interneten közvetlenül nem látszanak, csak a Router, ezért ha pl. web rádiót, vagy HTTP szervert futtatunk a gépünkön, amit szeretnénk ha a világ többi része is lásson, akkor egy virtuális szerver szabályt kell létrehozni. A virtuális szerver úgy működik, hogy a Router wlan kapcsolatán x porton érkező kérést továbbítja a szabályban megadott IP című gépre. Értelem szerűen használatához olyan DHCP beállítás kell ami adott géphez mindíg ugyan azt a címet rendeli, vagy statikus IP kell.

UPnP vagy UnPnP:
Routertől függően vagy így vagy úgy írják. A jelentése Universal Plug and Play. Arra találták ki, hogy ne kelljen a felhasználóknak szenvednük a port átirányításokkal manuálisan szenvedni. Lényege az, hogy az UnPnP-t támogató program küld egy kérést a tűzfal/Router felé, hogy neki xy portokra van szüksége a komonikációhoz, ezért nyissa meg neki. A kérést fogadva a tűzfal/router megnyitja a portot, majd az alkalmazás bezárultakor bezárja azt. Érdemes bekapcsolni.

Remote Management:
A router konfigurációs felületének elérhetősége a wan porton keresztül. Bekapcsolva csak akkor maradjon ha muszáj és ha bekapcsolva is marad az alap felhasználó nevet és jelszót változtassuk meg. A jelszó és a felhasználónév a router rendszer beállításai között található meg általában. (megjegyzés: Találkoztunk már olyan router-al amiben nem lehetett kikapcsolni a távoli menedzsmentet semmilyen módon, ezért érdemes a wan cím beütésével tesztelni, hogy elérhető-e vagy nem).

Rendszerbeállítások
A konfigurációs felület ezen szekciójában a router rendszerére vonatkozó beállítások kapnak helyet. Gyártónként más és más. Ezzel a résszel nem foglalkozunk részletesen, mivel elég egyértelmű a beállításokról van szó. A fontosabb beállítások amelyek ezen kategóriában találhatóak:

• Dátum és idő
• Firmware frissítés
• Beállítások mentése és visszaállítása

MP3 | Windows | DivX | Gyakori Kérdések | E-mail | Audio | Főoldal | Sitemap | E-mail | Internet | Kapcsolat | WiFi | Router | Pendrive | Facebook Borítóképek