FŐOLDAL / IT SZÓTÁR / MICROSOFT (MS)

A Microsoft Corporation a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata. Több mint 90 000 alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 150 országban. Székhelye Redmondban, Washington államban van. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Magyarországi képviselete a Microsoft Magyarország Kft. A Microsoft széles körben fejleszt, állít elő, licencel és támogat szoftvertermékeket különböző számítástechnikai eszközökre. Legismertebb termékük a Windows operációsrendszer család, mely szinte mindenhol megtalálható az asztali számítógépek piacán. A vállalat agresszív üzletpolitikája számos kormányvizsgálathoz vezetett, és az Egyesült Államok szövetségi bírósága vétkesnek találta monopolhelyzetével való visszaélés miatt.

Története

A Microsoftot Albuquerque-ben, Új-Mexikóban alapította 1975-ben Bill Gates és Paul Allen a Micro-soft név alatt, hogy BASIC-fordítóprogramokat fejlesszenek és árusítsanak. A "Micro-soft" (a microcomputer [mikroszámítógép] és a software [szoftver] szavak összevonása) nevet Bill Gates használta először egyik Paul Allennek címzett levelében 1975. november 29-én. A "Microsoft" 1976. november 26-án vált bejegyzett védjeggyé.
Ahogy a Microsoft BASIC népszerűsége nőtt, más gyártók átvették annak szintaxisát, hogy megőrizzék a már létező Microsoft BASIC - implementációkkal a kompatibilitást. Emiatt a Microsoft BASIC valóban szabványossá vált, és a termék uralta a saját piacát.
1980 végén az IBM-nek szüksége volt egy operációs rendszerre az új otthoni számítógépükhöz, az IBM PC-hez. A Microsoft Tim Paterson Seattle Computer Products nevű cégétől licencelte a QDOS rendszert, hogy eladhassa azt az IBM-nek az IBM PC szabványos operációs rendszereként. A Microsoft így megvásárolta a QDOS összes jogát 50 000 dollárért, és átnevezte MS-DOS-ra (Microsoft Disk Operating System - lemezes operációs rendszer). Ezt IBM PC-DOS 1.0-ként adták ki a személyi számítógép 1981-es bevezetésekor. Viszont az IBM-mel való szerződéskötéskor a Microsoft megtartotta azon jogait, hogy más számítógépgyártóknak MS-DOS néven licencelhesse a szoftvert. Az 1980-as évek elején hatalmas mennyiségű IBM PC-klónt került gyártásra, és a Microsoft gyorsan reagált erre, így megalapozta vezető helyét az operációsrendszer piacon.
A PC-hardveren futó szoftver nem volt feltétlenül jobb technikailag, mint a lecserélt alapszoftver, viszont sokkal olcsóbb volt. A Microsoft sikere a PC kirobbanására alapult.
A Microsoft ekkorra sokféle szoftverterméket gyártott, beleértve:

• a Microsoft Windows operációsrendszer családot;
• fordítóprogramokat és értelmezőket különböző programozási nyelvekhez;
• szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket és egyéb irodai szoftvereket.

Sok esetben a Microsoft-szoftverek első verziói tele voltak hibákkal, és versenytársaikénál jóval gyengébb minőségűek voltak, de a későbbi változatok gyorsan javultak, és később már a konkurenciánál több funkciót kínáltak kevesebb pénzért. A legjobb példa erre talán a WordPerfect, amely az 1990-es évek elején látszólag egyedül uralkodott a PC-s szövegszerkesztők piacán, de később a második helyen találta magát.
A szoftverek használhatósága igen fontos volt a Microsoftnak, és ez is hozzásegítette őket korai sikereikhez. Ennek néhány főbb aspektusa:

• Egységes felhasználói felület: az összes Microsoft-alkalmazás ugyanazokat a menüparancsokat, billentyűkombinációkat és folyamatokat használta a hasonló feladatokhoz. Így jóval kevesebb idő volt megtanulni egy másik szoftver használatát.
• Visszafele kompatibilitás: a Microsoft biztosította, hogy a régebbi kódok és adatok az újabb rendszereken is működni fognak. Ezzel ellentétben körülbelül 1986-ig néhány kiemelkedően fontos hardver - szoftvergyártó új gépeket vezetett be új operációs rendszerrel, úgy, hogy azok csak kicsit vagy egyáltalán nem voltak kompatibilisek az előzőekkel. Gyakori Microsoft-demó volt az, hogy régi Visicalc szoftvert futtattak újabb verziójú Windowson.
• Összekapcsolhatóság: általában, de főleg a Microsoft Office esetében az egyik Microsoft alkalmazásban létrehozott adat más Microsoft alkalmazásokba is átmozgatható.

A Microsoft sok pénzt és erőt ölt termékeinek és szolgáltatásainak kifejlesztésébe, integrálásába, hirdetésébe és értékesítésébe. Az ezredfordulóra a piac nem elhanyagolható részét a Microsoft szoftvertermékei uralták.
Magyar vonatkozású adat, hogy a cég egyik fő fejlesztője már a korai időktől 2002-ig Charles Simonyi volt.

Termékek és szervezetek
A Microsoft sokféle szoftverterméket árusít. Ezen szoftverek közül sokat a cégen belül fejlesztettek, míg néhányat megvásároltak és módosították, hogy azt a Microsoft terjeszthesse. Utóbbi kategóriába tartozik például a Microsoft Project, projektkezelő csomag; a Visio diagramcsomag; és maga az MS-DOS, a cég sikerének alapja.
2002 áprilisában a Microsoft újraszerveződött hét alapvető üzleti egységbe, melyek közül mindegyiknek saját pénzügyei vannak, és szorosabb teljesítményellenőrzés az egységeken belül. Ezek az üzleti egységek:

• Windows ügyfél ( Windows ügyfél-, kiszolgáló- és beágyazott operációs rendszerek)
• Információmunkás (irodai szoftvertermékek)
• Microsoft üzleti megoldások (üzleti szolgáltatások és folyamatalkalmazások)
• Kiszolgáló és eszközök (fejlesztői eszközök és integrált kiszolgálói szoftverek)
• Mobil- és beágyazott eszközök (kézi és telefonos eszközök)
• MSN (web alapú szolgáltatások)
• Otthon és szórakoztatás (otthoni felhasználói hardver és szoftver)

Ezeken kívül van még egy Macintosh üzleti egység - a Microsoft a legnagyobb gyártó az Macintosh-ra fejlesztett szoftverek körében.

Windows ügyfél csoport
A Microsoft legfőbb terméke a Windows operációs rendszer. Sok változatban kiadták már, beleértve a legújabb változatokat, a Windows 7 és a Windows Server 2008-at. A legtöbb IBM-kompatibilis személyi számítógépet előtelepített Windows-zal árusítják.
A Microsoft együtt adja az Internet Explorer webböngészőt és az Outlook Express e-mail ügyfelet a Windows-zal. Az Internet Explorer Windowshoz kapcsolása segített visszatartania a Netscape rivális termékét, a Netscape Communicatort. Ez utóbbi lépés szolgáltatta a Microsoft elleni antitröszt per legfőbb bizonyítékát 1998-ban.

Információmunkás csoport
A Microsoft Office formálja a cég irodaiszoftver vonalát. Az Office-ba többek közt beletartozik a Word szövegszerkesztő, az Access személyes adatbázis kezelő, az Excel táblázatkezelő, az Outlook üzenetküldő és együttműködési szoftver (melyet főleg a Exchange kiszolgálóval használnak együtt) és a FrontPage webhely szerkesztő program.
A Microsoft Apple Macintosh számítógépekre is készít Microsoft Office-t. A Mac változatban egy Entourage nevű program van az Outlook helyett.
A Windowshoz hasonlóan az Office is monopóliumhoz közeli állapotban van sok téren. A legújabb Office változat - ami egyben az Office Rendszer 2007 magja is - az Office 2007.

Microsoft üzleti megoldások csoport
Az üzleti megoldások csoport (Business Solutions Group) 2001 áprilisában jött létre. Ez a csoport pénzügyi és üzletvezetési szoftvereket fejleszt cégek számára.

Kiszolgáló és eszközök csoport
A Visual Studio fejlesztői rendszer a cég programozási eszközeit és fordítóprogramjait foglalja magában. Grafikus felhasználói felület köré orientált, és könnyen kapcsolható a Windows API-khoz, de különlegesen kell beállítani, ha nem microsoftos könyvtárakkal akarjuk együtt használni. A legnagyobb mérföldkő a Visual Studio életében a Visual Studio .NET volt, a legújabb változat a Visual Studio .NET 2010.
A Windows Server képviseli a cég kiszolgálószoftver vonalát. A legújabb változat a Windows Server 2008.
A .NET egy nagyon fontos marketingkezdeményezés a Microsofttól, mely számos különböző technológiát takar. A Microsoft .NET definíciója idővel folyamatosan bővül.

Mobil- és beágyazott készülékek csoport
A Microsoft megpróbálta az erőteljes Windows márkát más piacokra is áttenni, az olyan termékekkel, mint például a Windows CE (személyi digitális segédeszközökhöz), és a " Windows rendszerű" Smartphone (okostelefon) termékek. A Microsoft eredetileg a kézi eszközökhöz fejlesztett Windows CE-vel lépett be a mobilpiacra, mára azonban erre a Windows Mobile 2003-at, WM5, WM6-ot használja. A Microsoft olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint a Hewlett-Packard, a Motorola és a Dell, hogy megfelelő operációs rendszert fejlesszen ki az eszközökhöz.
A Microsoft nemrég egy csapatba gyúrta a mobil csoportot és a beágyazott készülékek csoportját. A beágyazott rendszerekkel foglalkozó csoport az olyan készülékekre összpontosít, melyeknél az operációs rendszer nem feltétlenül látszik közvetlenül a végfelhasználó szempontjából (például autók esetében). A cég megvette a WebTV-t (ma MSN TV), ami egy televízió alapú internetes készülék.

MSN csoport
Az 1990-es évek közepén a Microsoft elkezdte kiterjeszteni termékvonalát a hálózati számítógépes világra. 1995. augusztus 24-én elindította internetes szolgáltatását, az MSN-t (Microsoft Network), ami az AOL közvetlen konkurenciája lett. Az MSN vált a Microsoft összes internetes szolgáltatásának fedőszolgáltatásává.
1996-ban a Microsoft és az NBC amerikai hálózat közösen létrehozta az MSNBC-t, egy kombinált, 24 órás hír-televíziócsatornát, és internetes hírszolgáltatást.
1997 végén a Microsoft megszerezte a Hotmailt, a legelső és legnépszerűbb webes e-mail szolgáltatást. MSN Hotmail néven folytatta útját, és ez volt az a platform, amiről elindították a Passportot, egy univerzális bejelentkezési szolgáltatást.
Az MSN Messenger azonnali üzenetküldő alkalmazást 1999-ben vezették be, az AOL Instant Messenger (AIM) versenytársaként.

Otthon és szórakoztatás csoport
A Microsoft árusít Windows PC-ken futó számítógépes játékokat is, melyek közt olyan nevek is vannak, mint az Age of Empires vagy a Microsoft Flight Simulator sorozat. Továbbá referenciával foglalkozó munkákat is gyártanak, köztük enciklopédiákat és atlaszokat Encarta név alatt.
A Microsoft 2001-ben az Xbox-szal belépett a játékkonzolok piacára is, amit a Sony és a Nintendo dominált. Jelenleg csak a Sony PlayStation 2 konzolja előzi meg az Xboxot. A Microsoft saját videojátékait is fejleszti és terjeszti erre a konzolra, valamint az olyan gyártók is fejlesztenek Xboxra, mint például az Electronic Arts és az Activision.
További támogatottság érdekében a Microsoft sok céget vásárol fel. Az így "bekebelezett" cégeket a már régebben is létező Microsoft Game Studios csoportba rakja és a játékok jogi nyilatkozatában is ez a név szerepel a fejlesztőcsoport mellett. 2005-ben a Microsoft átcsábított több japán fejlesztőt is, hogy olyan játékokat készítsenek, mint a méltán híres Final Fantasy sorozat. Ezzel akarják elérni, hogy a japán piacon is sikeres legyen az Xbox és a 2005 végén megjelent Xbox 360.

Egyéb
A Microsoft hatalmas vagyonára főleg az MS-DOS révén tett szert. A Windows NT és a Windows XP előtti összes Windows -verzió MS-DOS-ra épült.
A Microsoft Bob Windows 3.1-re készült programkezelő kiegészítő egy rövid életű, és sokak szemében nevetséges elképzelés volt.
Az 1980-as évek elején számos céggel együttműködve a Microsoft létrehozta az MSX nevű otthoni számítógépes rendszert. Igen népszerűvé vált Japánban és Európában, de az IBM PC dominanciája egyre csak nőtt, így az MSX és a hozzá hasonló rendszerek fejlesztését megszüntették.
A Microsoft számos oktatási kezdeményezést is elindított, melyek többválaszos vizsgákon alapulnak. Ezek révén olyan szakmabelieket tudnak képezni, akiknek főleg a Microsoft termékeiről vannak mélyreható ismereteik. Ezek közül a legismertebb az MCSE ("Microsoft Certified Systems Engineer" - Microsoft okleveles rendszermérnök) képesítés.
A Microsoft ezen kívül számos számítástechnikával kapcsolatos hardvert is gyárt, többek közt egereket, billentyűzeteket, joystickeket és gamepadeket.

A szoftverfejlesztő
A Microsoft üzleti kultúráját gyakran fejlesztő központú kultúrának írják le. Igyekeznek olyan az egyetemről kikerülő fiatalokat toborozni, akik megfelelnek a szigorú követelményeknek. Később hasonló erőfeszítéseket tesznek, hogy ezen embereket a cégen belül tartsák. A fejlesztők 1-2 személyes irodákban dolgozhatnak, és feletteseik is közülük kerülnek ki.
Míg például az IBM-nél az értékesítők a vállalat "sztárjai", a Microsoftnál a szoftverfejlesztők kerülnek előtérbe.

"Mindenki egye a maga főztjét"
A kifejezés (angolul: "eating our own dog food") azt az irányelvet írja le, ami szerint a Microsoftnál kötelező a cég által fejlesztett termékeket használnia minden alkalmazottnak a mindennapi munka során. Ennek az irányelvnek az egyik hatása, hogy a fejlesztőknek olyan termékeket kell kifejleszteniük, amelyek a pillanatnyi igényeiknek felelnek meg, függetlenül a piac várható igényeitől.

Óvatosság hosszú távon
A Microsoft hosszú távú stratégiai óvatosságra neveli a menedzsereit, akiktől elvárják, hogy készen álljanak bármilyen kihívására. A cég méretét nem tekintik garanciának a sikerre a jövőben. A jövő versenytársai jöhetnek más iparágakból. Előfordulhat, hogy egyes a hardvergyártók megpróbálnak kitörni a Microsofttól való függőségükből, esetleg a vásárlók úgy döntethetnek, hogy nem frissítik szoftvereiket a kívánt gyakorisággal.
A Microsoft éberséget és az új piacokon való dinamikus terjeszkedés fenntartását követeli meg a menedzsereitől.

Monopolhelyzet és más jogi kérdések
A Microsoft igen erős monopolhelyzetet élvez az operációs rendszerek piacán. Ez akkor kezdődött, amikor majdnem mindegyik eladott asztali számítógépben előre fel volt installálva a Microsoft Windows.
A '90-es években a Microsoft egy olyan licencet talált ki, amelynek során a számítógépgyártók kötelesek voltak fizetni egy MS-DOS licencért, még akkor is ha egy másik operációs rendszerrel működött a számítógép. Ezenkívül ragadozó taktikát is alkalmaztak az árban, hogy kiszorítsák a konkurenciát a piacról, és technikai gátakat szabtak, hogy a konkurens cégek termékei ne működjön a Windowson. A Szövetségi Igazságszolgáltatói Szerv 1993 augusztus 21.-én úgy ítélte, hogy ez illegális, továbbá ennek következményeként 1994 július 15.-én, a Microsoft belement, hogy más dolgokkal karöltve, nem fogja szabotálni más cégek nyújtotta programokat a Windowsban, és többet nem fogja ebben a tekintetben a saját malmára hajtani a vizet.
Miután a késői '90-es években kiadták az Internet Explorer webböngészőt, a Windows számára, és elértek egy igen említésre méltó piaci részesedést a webböngészők piacán, a Microsoft antitrust caset alkották meg és hozták fel a Microsoft ellen, így a céget megvádolta az Egyesült Államok államszövetségi bírósága, hogy nem tartotta be az előzöleg általa is elfogadott rendeletet és, hogy visszaélt a monopol helyzetével, az asztali számítógépek piacán. Az ügyet végül orvosolták (a Microsoftot felosztották két cégre), de a mai napig maradt az üggyel kapcsolatosan letisztázatlan vádpontok, annak ellenére, hogy egyezséget kötött az Igazságügy Minisztériummal.

Kritika
A Microsoftot számos kritika érte, különösen az 1980-as évek óta. A legtöbb vitát kiváltó területek a következők:

• Kezelhetőség: kritikusai szerint a Microsoft termékeinek felhasználói felülete sokszor túl komplikált, aminek következményeképp egy újabb rétegre, az interaktív "varázslókra" van szükség a megfelelő működéshez.
• Biztonság: a Microsoft termékei az általános vélekedés szerint fokozottan sérülékenyek a számítógépes vírusokkal és a rosszindulatú támadókkal szemben.
• Üzleti gyakorlat: sokak szerint a Microsoft tisztességtelen és a versenyt gátló üzleti stratégiákat alkalmaz. Ezt trösztellenes vizsgálatok tényekkel is alátámasztották, és a Microsoft számos pert veszített versenytársaival szemben programkódok illetéktelen felhasználása, tisztességtelen árazás és licencelés, vagy a Microsoft operációs rendszereinek szándékos inkompatibilissé tétele miatt az ő termékeikkel szemben.
• Felhasználási költségek (TCO): a Microsoft termékei bírálói szerint drágábbak, és nagyobb költséget jelent használatuk és fenntartásuk, mint versenytársaié. Habár a személyi számítógépek ára csökkent, a Microsoft Windows -é nem.

A jövő
A nemrég megjelent verzió a Windows operációs rendszerből a Windows 7 nevet viseli (kódneve: Vienna). Ez az operációs rendszerek fejlődésének továbblépése, a Windows Vista, Windows XP-hez és a Windows Server 2003-hoz képest. Az újdonságok között szerepel a beszédfelismerés, egy továbbfejlesztett felhasználói felület (Aero), és egy adatbázis orientált fájlrendszer (a WinFS projektet azóta kivették a Vistából). A Longhornt eredetileg 2003-ban szerették volna megjelentetni, de többszörös halasztás után 2007 elején jelent meg. A Vista Szerver oldali operációsrendszere ( Windows Server 2008) 2008-ban jelent meg.
A következő asztali Windows megjelenését 2010-re tervezték. Ezt a rendszert Windows 7(seven) kódnéven jelentette be a Microsoft, sokáig igen kevés információt szivárogtattak ki róla. A Windows 7-nek már 2009 ben megjelent az RTM verziója 6.1-es verziószámmal, néhány hónapos RC státusz után. Főleg a Vista teljesítmény- és funkcióbeli visszásságait küszöbölték ki benne. Körülbelül a Windows 7-tel egyidőben jelent meg a párhuzamos szerver oldali operációsrendszer, Windows 2008 server R2 néven.
A Microsoft dolgozik azon, hogy növelje befolyását a jelenleg elterjedt sikeres operációs rendszerének segítségével. Ezt úgy teszi, hogy új irányokba is terjeszkedik abban, mint a Media Player, szerverprogramok, kéziszámítógép eszközök, és videojátékok, ezenfelül még az utóbbi időben több-kevesebb sikerrel próbálkozott keresőszoftverekkel is. A Microsoft most úgy próbálja az otthoni személyi számítógépet a felhasználók számára beállítani, mint egy Windows XP Media Centert, az otthoni szórakozás központját.
Ez lassan már úgy néz ki, mint a szoftverek használatának periodikus licenc modellje. A Microsoft jelenlegi bevétele függ a folyamatost frissítést vásárló felhasználóktól, de ez mindinkább bonyolultabbá válik, ahogy minél több felhasználó a régebbi szoftvercsomagot használja. Az előfizetési rendszerben a felhasználóknak éves díjat kell fizetniük a Microsoft szoftvereinek használatáért.
Az alapoktól a mai Microsoft vezetőség megjegyzi, ezek a kísérletek megjelennek a mai élénkülő piacon, helyzetük függ a termékük minőségétől és javítócsomagjaitól, hogy mindezeket magas színvonalon és mindinkább alacsony áron szolgáltassa.
A befektetők aggodalma között nem lesz nehéz életben tartani a célul kitűzött növekedési nagyságot. A Microsoft 2004 júliusában kijelentette 30 milliárd dolláros (átszámítva 6300 milliárd forint) nyereséget szeretne elkönyvelni az azt követő 4 év alatt. Emellett még bejelentették, hogy egy speciálisan még 32 milliárd dollárral (átszámítva 6720 milliárd forint) szeretnék növelni a Microsoft részvényeinek értékét, és így a történelemben még soha nem látott módon, a legnagyobb alaptőkével rendelkezne a cég.

Összefoglaló adatok a Microsoft-ról

Főoldal | IT Szótár | Sitemap | DivX | Bit | E-mail | Referenciák | ADSL | Microsoft (MS) | MP3 | Router | Szolgáltatásaink | Windows | Gyakori Kérdések | Facebook Borítóképek