FŐOLDAL / IT SZÓTÁR / Internet

Mi az Internet?

Nap, mint nap használjuk, rengetegszer megemlítjük, de kapásból valószínűleg igen nehezen tudnánk válaszolni arra kérdésre: mi is az internet tulajdonképpen? Az internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internetwork szóból ered, mely magyarul leginkább "hálózatok hálózata"-ként adható vissza, szó szerint hálózatok közötti-t jelent.
Az Internet egy olyan globális, az egész világra kiterjedő rendszer, ami egységes szabvány alapján az internet protokoll (IP) révén sokezer számítógépek együttesen alkotó hálózata és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését, mint például a WWW (World Wide Web). A TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokollt 1983-ban vezették be, ma is a világháló alapprotokollja. Legfontosabb alkalmazás rétegei: a HTTP, az FTP, az SMTP, a DNS.
Az internet az egész világot körülölelő számítógép hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép hálózatokat fog össze, behálózza az egész Földet, összekapcsolva kormányzati, katonai, kereskedelmi, üzleti, oktatási, kutatási, és egyéb (pl. nonprofit) intézményeket, valamint egyéni felhasználókat. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az internet úgynevezett IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden: az internet nem fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik, hogy egymással kommunikálni tudjanak.
Az Internetre különböző méretű és kiterjedésű hálózatok kapcsolódnak több szinten, hierarchiát alkotva. A legmagasabb szinten levő un. gerinchálózatok nagy sávszélességű és rendszerint nagy területekre kiterjedő kommunikációs hálózatok, amelyeket többnyire erre a feladatra szakosodott cégek üzemeltetnek. A hierarchia következő szintjén állnak az un. tranzithálózatok, amelyekre példa egy olyan városi hálózat, amely az adott település nagyobb intézményeinek helyi hálózatait köti össze. A hierarchia legalsó szintjén állnak a véghálózatok, az egyes intézmények helyi hálózatai. Az egyéni felhasználók otthoni számítógépei csak egy un. internet szolgáltatón keresztül kapcsolódhatnak az Internetre. Az internet szolgáltatóhoz való kapcsolódásra azonban több lehetőség van (pl. telefonvonalon, modemmel vagy a helyi kábeltévé kábelein keresztül).
A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.
Az adatcsomagokat speciális útválasztó (router) számítógépek, az Internet automatikus "postahivatalai" továbbítják a küldő számítógéptől a címzett számítógép felé, kiválasztva az adatcsomagok számára az optimális utat a hálózaton. A routerek hálózata biztosítja az Internet legfontosabb kommunikációs közegét, ezt "Internet felhőnek" is szokás nevezni. A számítógépek Interneten történő kommunikációját az IP és TCP protokollok határozzák meg. A TCP/IP alapú kommunikáció az Interneten alkalmazott technológia egyik legfontosabb jellemzője.
Az internetnek nincs központi épülete. Minden hálózat, amely az internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja az amerikai Virginia állambeli Restonban van.
Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az IAB (Internet Architecture Board), melynek feladata hogy állást foglaljon alapvető stratégiai kérdésekben, felelős a szabványok elfogadásáért, valamint a szabványosítást igénylő kérdések meghatározásáért és az Internet címzési rendszer karbantartásáért. Az interneten nincsen központ, tehát decentralziált hálózat. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.
Az is változó azonban, hogy ezzel a kifejezéssel mire utalunk: jelölheti ugyanis a hálózati infrastruktúrát, vagyis a kábeleket, szervereket, műholdas kapcsolatokat, amelyekből az egész összeáll, vagy mindezekkel együtt annak tartalmát is " az internet ugyanis nem csak összeköt, hanem rengeteg információt, adatbázist, weblapot, dokumentumot, filmet, és zenét tárol. Amikor valaki egyszerűen csak annyit mond: internet, általában ez utóbbira gondol, vagyis minderre egyben.

Az internet nem a világháló

A hálózatok hálózatának másik, egykor sokat emlegetett elnevezése az "információs szupersztráda", és sokan hajlamosak összekeverni az internetet a "világhálóval", vagyis a Wolrd Wide Webbel. A kettő azonban nem ugyanaz: a világháló csak az internet egy része, vagyis az interneten elhelyezett, egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok összessége, amelyeket a webböngészőben nyithatunk meg.
Míg az internet elődjét már a hetvenes évek elején elkezdték kiépíteni, addig a világháló csupán 1989-ben született meg, és egy Tim Berners-Lee nevű kutatónak köszönhető, aki a svájci atomfizikai kutatóközpontban, a CERN-ben hozta létre azt. Pár év elteltével a web lett az internet legnépszerűbb szolgáltatása, ami talán annak köszönhető, hogy az ember a vizuális információkat szeretni leginkább, a világháló pedig születésétől fogva alkalmas arra, hogy a szöveges dokumentumok mellett képeket, sőt, multimédiás tartalmakat, videókat, zenéket is közzé tegyenek rajta. Sőt, napjainkban a fejlődés iránya már arrafelé tart, hogy a webböngészőben használható szoftverek egyes számítógépre telepített programokat is kiváltanak.

Hogyan működik az internet?

Néha előfordul, hogy szeretnénk betekintést nyerni a dolgok mögé, hogy lássuk a fogaskerekeket és az ékszíjakat az események mögött. Ebben a részben betekintést nyerhet a legújabb technológiák működésébe, melyek segítségével már elboldogulhat a világhálóval.
Ez a leírás az alapvető technológiákról szól, melyek a világhálót éltetik:

• Hiperszöveg jelölőnyelv (HTML)
• Hiperszöveg átviteli protokoll (HTTP)
• Domainnév rendszer (DNS)
• Webszerverek és internetböngészők
• Statikus és dinamikus tartalom

Ezek mind nagyon alapvető dolgok - még ha az itt leírtak nagy része nem is segít egy jobb weboldal elkészítésében, megadja a megfelelő nyelvezetet ahhoz, hogy az ügyfeleivel vagy másokkal beszélgethessen a webről. Ez olyan, mint ahogy egy bölcs apáca mondta A muzsika hangja c. filmben: "Mert az olvasást hogy kezdik? - Á, B, C; Az éneklést így kezdik: Dó, Ré, Mi". A további részekben röviden áttekintjük, hogyan kommunikálnak egymással a számítógépek a HTTP és TCP/IP használatával, aztán megnézzük a különböző nyelveket, melyek együtt alkotják az internetet képező weboldalakat.

A fejlődés útja

Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10 - 15%-kal vagy még többel növekszik. Mivel az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak.
Az internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy e nélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben.
A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az egyirányú, üzenetszórásos médiumokkal ellentétben a felhasználó nem csak passzív befogadó, hanem maga is információforrás, aki maga választhatja meg, hogy milyen információra kíváncsi, vagy milyen más információforrásokat követ. Mivel az internetes publikálás költsége elenyésző, ez számos olyan szolgáltatást lehetővé tesz, ami nem üzleti alapon működik, vagy nagyon szűk a célcsoportja.
Az internet létezése óta több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő internethez és ez a növekedés napjainkban is tart. Az internet adatforgalma manapság óriási. Az NSFNET gerinchálózatán 1995 áprilisában mért 13 404 656,5 MB adatforgalmának megoszlását mutatja a jelentősebb szolgáltatások szerint a következő táblázat:

Mennyibe kerül az internet?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ki fizeti az internetet. Többnyire ingyenesnek tartják. Ez annyiban igaz, hogy az internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyenek oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegűek) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az internethez. Nem igaz viszont annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi internetszolgáltató cégnek, az pedig az adott ország nagysebességű gerinchálózatát üzemeltető intézménynek. A különböző országok a díjakat egymás között nemzetközi szerződésekben rögzítik.

Internet hozzáférés

Magyarországon az internetes technológiákhoz sokféleképpen hozzáférhetünk: munkahelyünkön, amennyiben az biztosítja számunkra, úgynevezett netcafékban, netklubokban, ingyenesen látogatható könyvtárakban ill. teleházakban, számos városban közterületi termináloknál, oktatási intézményekben, stb.
Az otthoni internet elérési lehetőségek közé tartozik az elavult, általában percdíjas dial-up, azaz a hagyományos telefonvonalat igénylő modemes betárcsázós kapcsolat, illetve a szélessávú, vezetékes (DSL vagy kábelnet), a vezetéknélküli ("mikrohullámú"), a műholdas és a mobiltelefonos (GPRS vagy mobil szélessávú) kapcsolat.

• Internet szolgáltatók tanácsa: http://www.iszt.hu/iszt/
• Magyarországi internetszolgáltatók listája: http://www.internetszolgaltatok.hu/
• Magyarországi szélessávú internetelérések árösszehasonlító oldala: http://www.szelessavkereso.hu/

Az internet Magyarországon

Magyarországon 2007-ben a háztartások körülbelül 38%-ában volt internet, egy évvel korábban 2006-ban még 32%-ában. Nőtt a szélessávú elérések aránya, a 2006-os 22%-ról 33%-ra. Az európai uniós átlag 42%, ebben az összehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megelőz minket többek között Franciaország, Spanyolország, Észtország, Ausztria és Szlovénia, mögöttünk helyezkedik el Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Portugália. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy egyáltalán a szélessáv fogalma nem tisztázott, például mást jelent az USA-ban és mást az EU-ban.
Magyarország jócskán le van maradva
Az internetet jelenleg durván egymilliárd ember használja világszerte, és az elterjedése - vagyis a netpenetráció - Kínában növekszik a legintenzívebben. Ami Magyarországot illeti, az NRC piackutató legfrissebb adatai szerint nálunk a lakosság 39 százaléka internetezik rendszeresen, míg az Európai Unióban ez az átlag 50 százalék felett van, Észak-Amerikában pedig a 70 százalékot közelíti. Az azonban szinte biztos, hogy a legaktívabb internetezők közül sem tudna mindenki kapásból válaszolni arra, hogy tulajdonképpen mi az internet...

Az internet ma

Manapság az internetes technológiákat körülbelül 4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra, stb.
Jelenleg kutatások zajlanak az internet technikai (elsősorban távközlési) problémáinak megoldására, például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4) ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekből a végpontok (például előfizetők számítógépe(i) vagy más eszköze(i), kiszolgálók stb.) számára, amely ha bekövetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a megoldásra való átállás globális szintű beteljesedése előtt, akkor az internet további bővítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal jöhetne létre. (Még legalább 5 milliárd ember számára kell elérhetővé tenni a jelenlegi 1,4 - 1,5 helyett!)
2010 nyarán jelentette be az MIT, hogy egy új technológiával, az ún. flow switching elve alapján százszorosára lehetne növelni az adattovábbítás sebességét. Az újdonság bevezetését gátolja azonban, hogy ehhez le kell cserélni a routereket.
Több eset is felhívta rá a figyelmet, hogy az internet - elosztott jellege dacára - nem olyan stabil, mint amilyennek tervezték és amilyennek általában vélik.

Fájlcsere

Internetkapcsolat útján különböző technológiájú és célú fájlcserélő programok használatára van lehetőség. Általában hasonló a működési elv: a beszerezhető fájlok (amelyek lehetnek szerzői jogvédelem alá eső, vagy szabadon terjeszthető szellemi termékek digitális másolatai) nem egyetlen központi szerverről kerülnek az egyes felhasználók gépeire, hanem a kész fájlt (vagy a fájl bizonyos módszerrel feldarabolt szeleteit) birtokló személyek feltöltési sávszélességeinek felhasználásával, decentralizált módon.
Legjelentősebb példák:

• BitTorrent
• DC++

Számok:
2008. szeptember 25-én az egyik ismert külföldi torrent kereső oldal (egy, a publikus helyekről beszerezhető torrent állományok kereső weblapja) információi szerint 433 (magához hasonló) weboldal, 75678 tracker (a torrent felhasználókat összehangoló kiszolgáló), 1390378 torrent, 33.37 millió fájl volt elérhető 1074.61 terabájt méretben, melyet egyidejűleg 12.01 millió "peer", azaz végponti felhasználó cserélt.

Gyermekek veszélyeztetése

Az internet cenzúrázatlansága folytán, az egyes országok erőfeszítései ellenére nagy mennyiségű, gyermekek és fiatalok számára veszélyesnek tekinthető anyag lelhető fel könnyűszerrel a világhálón. Azok a portálok, melyek felnőtt tartalmakat közvetítenek, sok országban kötelezően figyelmeztető panellal kell induljanak, amely korhatár-ellenőrzést végez, ez azonban szinte teljesen hatástalan, mert a felhasználó bármilyen születési dátumot beállíthat. A fejlett keresőoldalak segítségével, mint amilyen a Google is, szinte befogadhatatlan mennyiségű felnőtt tartalom érhető el néhány kattintással, a világ számtalan országából. Ezek között ráadásul vészesen nagy a szexuális devianciákkal foglalkozó, gyermekpornó- vagy törvénybe és erkölcsbe ütköző anyagok aránya. A gyermekek még csak meg sem értik a nemi élet mibenlétét, és máris olyan felvételeket láthatnak, amelyeken a felnőttek többsége is igencsak megütközne (gyermekpornó, csonkolás, sérülések okozása, kéjgyilkosságok, stb). Ez beláthatatlan következményekkel járhat az ifjú generációk lelki fejlődésében. Csak nemzetközi összefogás és jogi harmonizáció hozhatna eredmény, erre azonban jelenleg nem sok esély van.
További gondot jelenthet az internetes chatelések, üzenetváltások alkalmával a megtévesztés, fenyegetés. A naiv, tapasztalatlan gyermekeket könnyűszerrel csalhatják el a bűnözők.

Megoldások szülőknek, iskoláknak

Számos olyan módszer kínálkozik, amellyel a szülők, tanárok kiszűrhetik az internet veszélyes anyagait. Néhány a számos különböző megoldásból: Ubuntu Christian Edition (ingyenes), Net Nanny Parental Controls (fizetős), McAfee Parental Controls (fizetős).

Biztonságos Internet Program

Magyarországon elindult az úgynevezett Biztonságos Internet Program, amelynek keretében immár 260 iskola 13 ezer munkaállomásán használhatják a nebulók biztonsággal az internetet. Bármely magyarországi iskola csatlakozhat a programhoz, költségek nélkül.

Vírusok

Olyan, számítógépen futó programok, programrészek, amelyek általában - de nem feltétlenül - károkozás, személyes adatok (kódok, fotók, magánbeszélgetések és egyéb információk) eltulajdonítása, a számítógép egy hardverelemének aktivizálásával (például faxmodem) anyagi haszon szerzése, vagy a célpont anyagi megkárosítása, erőszakos reklám eljuttatása céljából felhasználók széles vagy célzott köréhez, vagy akár a végfelhasználó megtréfálása céljából íródtak.
A vírusoknak számítógéptől, operációs rendszertől, adathordozótól függően több csoportja van.

• Számítógépes vírus
• Vírustípusok

A mindenütt jelenlevő globális hálózat megkönnyíti a kártékony szándékkal elkészített szoftverek (például vírusok) terjesztését, és információk eltulajdonítását. Ezért rendkívül fontos, hogy az alapvető, számítógépek használatával kapcsolatos tudnivalókat birtokoljuk, mielőtt üzleti célból, vagy a magánszféránkat érintő ügyekben számítógép elé ülnénk. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, keressünk fel olyan cégeket, akik az ilyen és ehhez hasonló problémáknak szánt megoldásokat forgalmazzák.

Biztonsági rések

Az interneten milliónyi, közvetlenül megcímezhető, célba vehető (saját azonosítóval, IP-címmel rendelkező) végponti egység (egy számítógép(es rendszer), és a felhasználója/felhasználói) áll. A szoftverek, melyeket az internetes technológiák igénybe vételéhez (és azok szolgáltatásához) használatba veszünk, komplexitásukból eredően biztonsági réseket tartalmaz(hat)nak. Ezzel a problémával egy külön szakterület, az IT-biztonság foglalkozik.
A biztonsági rések legközérthetőbben a következőképpen fogalmazhatók meg: egy, az adott szoftver fejlesztése közben nem figyelembe vett (ill. nem eléggé figyelembe vett) körülmény bekövetkeztekor a szoftver előre nem látható módon viselkedik, például szabad utat nyit az operációs rendszerben tetszőleges, a támadó (például egy weblap készítője vagy az adott weblapot titokban módosító személy) által meghatározott kód lefuttatására, amely számunkra bizonyos hátrányt, például üzleti titkok konkurenciához való kerülését eredményezhetik.
Szélsőséges esetben valamennyi, a számítógépünkön tárolt információ védtelen maradhat a rosszindulatú támadók számára. Legjellemzőbb azonban a vírusok, rootkitek, trójai programok észrevétlen települése rendszerükbe, amelyek aztán lelassítják, vagy adott esetben használhatatlanná teszik számunkra a rendszert.

Elavult technológia

Az internet szabadsága, cenzúrázatlansága, és (bizonyos kivételekkel, például címtartományok kiosztása, DNS rendszer) "hatóság" nélkülisége folytán egyes korábban elterjedt technológiák, (szoftver- és hardvereszközök) a hálózat biztonságát, fenntarthatóságát, fejlesztését gyakorlatilag korlátozzák. Például, a Microsoft Windows szerves részét képező Internet Explorer böngésző 6.x-es, ma már túlságosan túlhaladott verziójának széles körű használata napjainkban is megfigyelhető. Ennek több szempontból is káros következményei vannak, például:

• Biztonsági: az Internet Explorer 6.x-es változata számtalan biztonsági hiányosságban szenved. Ezek kihasználásának példái: egy része agresszív marketing célú, "csak" idegesítő kéretlen reklámtevékenység, másik része adatlopásra, lehallgatásra, követésre, vagy az adatok megkárosítására szolgál. Emiatt a felhasználók jelentős része magát az internetet bélyegzi megbízhatatlannak.
• Technológiai: a weboldalak készítői rengeteg pluszmunkával számolnak a régi Internet Explorer jelenléte miatt, mert a modern böngészők mellett eme verzió felhasználóira való tekintettel számos felesleges kényszermegoldást kell kidolgozniuk.

Az elavult technológiák azonban a hálózattal kapcsolatos tevékenységek szinte minden szintjén jelen vannak.

Dinamikus weboldalak

Néha böngészés közben olyan oldalakra találunk, amelyeknél a weblapok kiterjesztése nem .html, hanem .php, .asp, .aspx, .jsp vagy valami más különös kiterjesztés. Ezek mind példák a dinamikus web technológiákra, ezekkel olyan weboldalakat lehet készíteni, amelyeknek van egy dinamikusan változó része - egy olyan kód, amely eredményeket szolgáltat a különböző bemenetekre (például adatbázisból, űrlapról vagy más adatforrásból).

Statikus kontra dinamikus oldalak

Szóval mik is azok a statikus és dinamikus weboldalak, és mi a különbség közöttük? Hasonlóan egy doboz csokoládéhoz, minden azon múlik, hogy mivel vannak megtöltve.
Egy statikus weboldal egy olyan website, ahol a tartalom, a HTML és a képek mindig statikusak, változatlanok - minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal, kivéve azt az esetet, ha a weboldal készítője gondol egyet, és megváltoztatja a lapot magán a kiszolgálón.
A dinamikus oldalak ezzel szemben, bár a tartalom a kiszolgálón változatlan, az egyszerű HTML mellett dinamikus kódot is tartalmaznak, amely bizonyos információktól függően más és más adatokat jeleníthet meg. Nézzünk egy példát: nyissuk meg a www.keresztenyrandi.hu oldalt a böngésződben, és a Tagjaink menüpontban adjunk meg korhatárnak 5 különböző intervallumot. A Keresztény Randi nem 5 különböző weboldalt küldött nekünk eredményként; mind az 5 esetben ugyanazt az oldalt küldte át, csak más és más dinamikus információkkal feltöltve. A különböző információkat egy adatbázisban tárolja, amely kérésre kiadja a releváns adatokat, és átadja a web szervernek, hogy az elküldhesse a dinamikus lapot.
Érdemes még megjegyezni a dinamikus oldalakkal kapcsolatban, hogy a kiszolgálón speciális szoftvereket kell telepíteni a használatukhoz. Míg a normál statikus HTML fájlok kiterjesztése .html, addig a speciális dinamikus oldalak kiterjesztése ettől eltér, mivel a kiterjesztés alapján a kiszolgáló látni fogja, hogy további módosításokat kell végrehajtania a fájlon, mielőtt elküldi azt a kliensnek (például fel kell töltenie egy adatbázisból). A PHP fájlok például .php kiterjesztést kapnak.
Több dinamikus programozási nyelvből is lehet választani, megemlítettük például a PHP-t, de többek között ilyen még a Python, a Ruby on Rails, az ASP.NET és a Coldfusion. Ezeknek a nyelveknek nagyjából ugyanolyan lehetőségeik vannak, például adatbázis elérés, információ validálása, de ezeket különböző módokon teszik meg, így vannak előnyeik és hátrányaik is. Minden attól függ, hogy mi felel meg jobban az adott programozó számára.
Ebben a cikkben nem foglalkozunk a dinamikus nyelvekkel, de megadunk néhány referenciát, ha szeretne valaki erről a témáról többet megtudni:

• Rails: Fernandez, Obie. (2007), The Rails Way. Addison-Wesley Professional Ruby Series.
• Rails screencasts
• PHP: Powers, David (2006), PHP Solutions: Dynamic web development made easy, friends of ED.
• PHP Online dokumentáció
• ASP.NET: Lorenz, Patrick. (2003). ASP.NET 2.0 Revealed. Apress.
• ASP.NET: online ASP.NET dokumentáció és ismertetők.

Hogyan kommunikálnak egymással a számítógépek az interneten keresztül?

Szerencsére a számítógépek dolgait nem bonyolítottuk el túlságosan. Amikor a világhálót nézzük, a legtöbb oldal ugyanazt a kódot használja, a HTML-t, amely egy közös szabályrendszer, a HTTP (hiperszöveg átviteli protokoll) alapján működik. A HTTP az internet általános "nyelvjárása" (előírása), figyelembe véve például, hogy egy windowsos rendszer tökéletes összhangban legyen a legújabb és legjobb Linux verzióval. Az internetböngészőkön túl - ezek speciális programok, melyek értelmezik a HTTP utasításokat és lefordítják a HTML kódot emberek számára olvasható formára - a weboldalakat azért írják HTML-ben, hogy bármilyen számítástechnikai eszközön képesek legyünk azt elolvasni, telefonon, PDA-n, vagy az egyre népszerűbb videojáték rendszereken.
Annak ellenére, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, a webet használó eszközöknek szükségük van szabályokra, hogy egy másik eszközzel kommunikálni tudjanak - ez olyan, mint megtanulni, hogy felemeljük a kezünk, mielőtt kérdeznénk az órán. A HTTP lefekteti ezeket az alapvető szabályokat az internet számára. A HTTP-nek köszönhetően egy kliens (mint pl. a számítógép) tudja, hogy ő az, akinek kezdeményeznie kell a kérést egy weboldal vagy egy szerver felé. A szerver egy számítógép, amely olyan programokat futtat, melyek érzékelik a kérésünket, megkeresik a kívánt weboldalt, és elküldik a számítógépünkre, hogy a böngészőnk megjeleníthesse azt.

A kérés/válasz kör elemzése

Most átnézzük azokat az eljárásokat, melyek lehetővé teszik, hogy a számítógépek az interneten keresztül kommunikáljanak. A HTTP kérés/válasz kört alaposabban is megvizsgáljuk. Lentebb van néhány számozott lépés, ezek mentén haladunk előre, így érthetőbben ellehet magyarázni a fogalmak jelentését.

1. Minden kérés/válasz úgy kezdődik, hogy beírjuk az URL-t (egységes erőforrás azonosító) a böngészőnk címsorába, valahogy úgy, mint a http://keresztenyrandi.hu. Nyisson meg egy böngészőt, írja be ezt a címet!
2. Most van egy dolog, amit lehet, hogy még nem tud: a böngészők nem arra használják az URL-eket, hogy lekérjék az oldalakat a szerverekről; Internet Protokollt, vagyis IP címeket használnak (mint a telefonszámok vagy az irányítószámok, csak ezek a címek szervereket azonosítanak). Például a http://keresztenyrandi.hu is elérhető IP címe alapján.
3. Próbáljon megnyitni egy új fület vagy új ablakot a böngészőn, majd írja be: http://www.apple.com, majd üssön entert; aztán írja be: http://17.149.160.10/, és üssön entert - pontosan ugyanoda jut.

A http://www.apple.com alapvetően ugyanazt az eredményt adja, mint a http://17.149.160.10/, de miért, és hogyan? Ez azért van, mert az emberek jobban emlékeznek szavakra, mint hosszú számsorokra. A rendszer, ami a munkát elvégzi, a DNS (domainnév rendszer), amely alapvetően egy átfogó, automatikus címtár, ami minden internetre csatlakozó eszköz címét eltárolja. Amikor beüti a http://keresztenyrandi.hu címet a címsorba és leüti az entert, a böngésző elküldi ezt a címet egy névszervernek, ami megpróbálja meghatározni a hozzá tartozó IP-címet. Készülékek garmadái csatlakoznak egyszerre a világhálóra, és nincs minden DNS szerveren listázva az összes hálóra kötött készülék, ezért van egy rendszer, ahol a kérése végrehajtódik, hogy a megfelelő szerver teljesíteni tudja azt.
Tehát a DNS rendszer utána néz a www.keresztenyrandi.hu weboldalnak és megtalálja, hogy az melyik IP címen található, majd ezt a címet visszaküldi a böngészőnek.
A gépe küld egy kérést az IP cím által megjelölt géphez, és várja, hogy visszajöjjön a válasz. Ha minden megfelelően működik, a szervergép visszaküld egy rövid üzenetet a kliensnek, hogy minden rendben, majd küldi a weblapot. Az üzenet ezen formáját egy HTTP fejléc tartalmazza.
Ha valami hiba történik, például rosszul írja be az URL-t, egy HTTP hibát kap a böngészője - a népszerűtlen 404 "Az oldal nem található" hiba a legáltalánosabb példa erre, amellyel találkozhat.
Most próbálja beírni a http://www.keresztenyrandi.hu/nincsilyen.html címet - az oldal nem létezik, így 404-es hibaüzenetet kap. Próbálja ki még pár nem létező lappal, különböző weboldalakon, így különböző formában találkozhat a hibával. Ez azért van, mert néhány weboldal hiba esetén a szerver saját hibalapjára irányítja az eltévedt böngészőket, míg más oldalaknak saját, egyedi hibaüzenetei vannak, amelyekkel jelzik, ha hibás a hivatkozás. Ez egy különleges eljárás.
A végén még egy apróság az URL-ekről: általában egy weblap látogatásakor megnyitott első lap URL-ének végén nem lát fájlnevet (pl. http://www.keresztenyrandi.hu/), aztán később is vagy vannak fájlok a végén, vagy továbbra sincsenek. Valójában minden esetben fájlokat nyit meg, csak néha a webfejlesztők úgy állítják be a kiszolgálókat, hogy azok ne mutassák a fájlnevet az URL-ben - ez gyakran egyszerűbbé, könnyebben megjegyezhetővé teszi az URL-eket, ami elsősorban a felhasználói élményt növeli az oldaladon.

A tartalmak típusai

Megnéztük a HTTP kérés/válasz kört, most nézzük át a különböző típusú tartalmakat, amelyekkel az interneten találkozhatunk. 4 részre választottuk szét ezeket " egyszerű szöveg, webes szabványok, dinamikus weblapok, és olyan elemek, melyekhez külső alkalmazásokra vagy beépülőkre van szükség.
Egyszerű szöveg
Az internet megjelenésekor, még a webes szabványok és a beépülők előtt az internet csak képekből és szövegekből állt - különböző fájlok .txt vagy valami hasonló kiterjesztéssel. Ha találkozott egy egyszerű szöveggel, a böngésző csak megjelenítette azt, úgy ahogy van, bonyolult eljárások nélkül. Manapság gyakran egyetemek weboldalain találkozhat ilyen egyszerű szöveggel.
Webes szabványok
A világháló alapvető építőkockája a három fő webes szabvány - a HTML (vagy XHTML, de ebben a leírásban ez most lényegtelen), a CSS és a JavaScript.
A HTML, mint "hiperszöveg jelölő nyelv" már a nevében érzékelteti a saját rendeltetését. A HTML-t régebben arra használták, hogy dokumentumokat tegyenek közzé, megadják ezek tartalmát és a felépítését, és definiálják a dokumentum különböző részeit (ezekben tárolják az összes weblap szövegét és más elemeit). A weblapok különböző részeinek azonosításához elemeket használ.
A CSS (egymásba ágyazott stíluslapok) teljes hozzáférést nyújt egy elem megjelenésének beállításához. Például nagyon egyszerűen, egyetlen stílus deklarációval beállítható, hogy minden paragrafus legyen dupla sorközű (line-height: 2em;), vagy hogy minden második szintű címsor legyen zöld (color: green;). Rengeteg előnye van annak, ha szétválasztják a tartalmat a formázástól.
Végül, a JavaScript dinamikus funkciókat biztosíthat a weblaphoz. JavaScript segítségével olyan kis programkódokat írhatnak a weblaphoz, amelyek a kliens számítógépén fognak lefutni, és nincs szükség semmilyen speciális szoftver telepítésére a kiszolgálón. A JavaScript lehetőséget ad arra, hogy néhány egyszerű funkcionalitást megvalósíthassanak a weblapon, és interaktívvá tehessék, de természetesen vannak korlátai, amelyek a szerveroldali programozási nyelvekhez és a dinamikus weboldalakhoz vezetnek tovább.

Formátumok más alkalmazásokhoz és beépülőkhöz

Mivel a webböngészők alapvetően csak néhány megadott webes szabvány értelmezésére vannak felkészítve, így ha az URL egy komplexebb fájlformátumra mutat, vagy egy olyan weboldalra, amelyiknek beépülőkre van szüksége, akkor az ilyen tartalmat letöltheti, vagy a beépülők használatával (és ha szükséges, telepítésével) megnyithatja a böngészőben. Például:

1. Ha talál egy Word dokumentumot, egy Excel fájlt, egy PDF-et, egy tömörített fájlt (pl. ZIP vagy SIT), egy komplex képet (pl. Photoshop PSD), vagy más olyan fájlt, amelyet a böngésző "nem ért", akkor a böngésző az esetek többségében fel fogja ajánlani, hogy töltse le vagy nyissa meg a fájlt a hozzárendelt alkalmazással. Mind a kettő hasonló megoldás, mivel a fájlt mindkét esetben le kell tölteni, és csak egy speciális alkalmazással nyithatja meg a böngészőn kívül.
2. Ha olyan weboldalt talál, amelyik tartalmaz egy Flash videót, egy MP3-at vagy más zeneformátumot, MPEG vagy más videoformátumot, akkor a böngésző ezt képes önnek a weboldalon lejátszani, ha a szükséges beépülő telepítve van. Ha nincs, akkor a böngésző megkérheti a kapcsolódó beépülő letöltésére és telepítésére, vagy az előző ponthoz hasonlóan felajánlja a fájl letöltését és megnyitását egy másik alkalmazásban.

Elfeledett és eljövendő szolgáltatások

Manapság pedig már sok tekintetben mást csinálunk az interneten, mint 10-15 évvel ezelőtt. A hálózat tömeges elterjedésének időszakában már az 1972 óta létező e-mail mellett már a web volt a legnépszerűbb szolgáltatás, de akkoriban még sokan használták annak elődjét, a Gophert is, amely szöveges oldalakat jelenített meg hiperhivatkozásokkal.
A fájlok interneten való közvetlen mozgatására az FTP"programok szolgálnak, ezt azonban manapság már főleg csak azok használják, akik üzemeltetnek egy-egy honlapot vagy szolgáltatást: magukat az állományokat leginkább a weben keresztül éri el a felhasználó. Valószínűleg viszonylag kevesen vannak azok is, akik tisztában vannak a "telnet" parancs jelentésével, pedig ennek segítségével lehet egyik távoli számítógépekre bejelentkezni a hálózaton - már ha az embernek van jogosultsága az ilyesmihez.
Az otthoni internet felhasználó számára az internet manapság már az ingyenes vagy olcsóbb telefonálás lehetőségét, a videomegosztókat és fájlcserélőket, vagy a közösségi hálózatokat jelenti - mindez pedig az ezredforduló utáni idők találmánya. A vonalas telefon mellett pedig mostanában egy másik, eddig saját hálózattal rendelkező szolgáltatás is az internetre költözik, mégpedig a televízió, az interaktív IPTV formájában. Érdekesség, hogy a hálózat forgalmának jelentős részét - egyes felmérések szerint 90, mások szerint 30-40 százalékát - a fájlcserélők generálják.

Az internet története

A gyökerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban az időben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök - a szovjetek űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik-1 fellövésének hírére - elrendelte a DARPA (Defense Advanced Research Project Agency) felállítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.
Az 1970-es években több kisebb-nagyobb egyetemi hálózat szándékozott csatlakozni az ARPA kísérleti hálózatához. Kidolgoztak egy szabályrendszert, mely lehetővé tette a különböző típusú számítógépek együttműködését. Ezek a szabályok (protokollok) az internetworking (röviden internet) néven váltak közismertté. Az Internetre kötött számítógépek rendelkeznek ún. Internet címmel (IP-address: Internet Protokol) számmal, ami hasonlóan a telefonszámhoz, minden egyes számítógépet egyedileg azonosít. Az egyedi azonosításra azért van szükség, hogy egy adott gépnek szánt információt csak a megcímzett gép kaphassa meg. Egy ilyen IP-cím például így nézhet ki: 193.6.4.1, ahol a négy számcsoportot pontokkal választjuk el. Az ilyen típusú azonosítókat elég nehéz megjegyezni, ezért egy IP-számmal rendelkező számítógépre hivatkozhatunk a neve alapján is. Például az előző IP-számmal azonosított számítógép neve: dab.iit.uni-miskolc.hu. A név értelmezése visszafelé történik:

A név részeit pontokkal (.) kell elválasztani.
1972-ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az "internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti internet. 1988 pedig az első internetes féregvírus járvány (worm) éve volt. A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében. 1985 és 1986 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET (National Science Foundation Network) több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbps-ról 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).
A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok. Ezek mindenekelőtt a hatalmas információs és számítástechnikai erőforrásokkal rendelkező NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolataikat. Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták az üzleti lehetőséget az internet technológiájú számítógép hálózatokban, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (például számítógépek, adatbázisok távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, szöveg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása stb.), így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai.
A helyi hálózatok hivatalokban, kutatóintézetekben, bankokban idehaza korábban is ismertek voltak, a világot átfogó, mára több mint 15 millió számítógépet összekapcsoló Internet azonban csak 1990 után kezdte meg magyarországi terjeszkedését, ugyanis a COCOM-lista megszűnésével akkor már lehetővé vált korszerű számítógépek beszerzése is.
Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy természetes végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval bővül.
A gyors elterjedésből és egyszerű kezelhetőségből eredeztethető a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat elüzletiesedése is. Az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetközösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt. Sőt, az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé.
Az Internet révén néhány perc alatt kapcsolatba léphetünk a többi sok millió számítógép bármelyikével, levelezhetünk, beszélgethetünk amerikai barátunkkal vagy az éppen Japánban tartózkodó kollégánkkal. A lehetőségek szinte korlátlanok, az Internet szédületes ütemben fejlődik. Pár évvel ezelőtt álomnak tűnt volna, hogy a Vatikán Könyvtárában tegyünk színes, képes sétát budapesti számítógépünk segítségével, ma már ez természetes.
Az Internet szót írhatjuk kis- és nagybetűvel is. Mind a kettő elfogadott. A kisbetűvel többnyire a technológiára, technikai részére, a nagybetűs írásmód magára a különböző számítógép hálózatokból összetevődött hálózatra, a "Szuperhálózatra", az "Információs szupersztrádára" utal.

Az Interneten levő számítógépek azonosítására szolgáló adatok:

• Egy számítógépenként egyedi, négy számból álló azonosító, un. IP cím (pl. 193.6.138.65 a dragon.klte.hu domain nevű számítógép IP címe). A számok egy bájton vannak ábrázolva, így értéktartományuk 0-255. A négybájtos IP cím tehát elvileg max. 256 ⁴ darab számítógép egyedi azonosítását teszi lehetővé.
  • Az Internetre kapcsolódó hálózatok számítógépeihez rendszerint az IP címek egy összefüggő tartományából rendelnek azonosítókat. Így egy számítógép IP címéből azt is megállapíthatjuk, mekkora az a hálózat, amelyre a számítógép kapcsolódik. Például un. B osztályú címek esetén a helyi hálózatban max. 65536, C osztályú címek esetén pedig max. 256 számítógép lehet.
• Szolgáltatásonként egy un. kommunikációs vagy TCP port (pl. http esetén 80). Ez két bájton van ábrázolva, tehát értéktartománya 0-65535.
• Egy (vagy számítógépenként esetleg több), könnyebben megjegyezhető név, un. domain név (pl. neumann.math.klte.hu vagy www.math.klte.hu)

Az Interneten levő számítógépek azonosítása IP címükkel történik. Ha domain nevet használunk egy számítógép megadására, ezt az Interneten levő un. DNS (Domain Name System) szerverek, a hálózat "telefonkönyvei" automatikusan "lefordítják" a számítógép IP címére. A domain nevek kialakításakor egy könnyen megjegyezhető hierarchiát követnek, amely a számítógépre jellemző, egyedi név mellett rendszerint az intézmény azonosítóját és az országkódot adja meg. Több domain név esetén a számítógéphez rendelt, különböző domain nevek rendszerint a számítógép által nyújtott különböző internet szolgáltatásokat azonosítják (pl. egy számítógép egyszerre nyújthat www és ftp szolgáltatást is, amelyekhez különböző domain neveket rendelnek). Azok a számítógépek, amelyek internet szolgáltatón keresztül kapcsolódnak az Internetre, általában un. dinamikus IP címmel rendelkeznek, amelyeket a kapcsolódás idejére az internet szolgáltató oszt ki a hozzá kapcsolódó számítógépek számára.
Adott IP című vagy domain nevű számítógépek többféleképpen is megkereshetőek az Interneten; pl. Windows környezetben az MS DOS parancssor ablakában
PING 193.6.138.65
vagy
TRACERT dragon.klte.hu
módon. (Utóbbi az adott gépekhez vezető út egyes pontjain levő számítógépek vagy routerek IP címét és domain nevét is kiírja.)
Az Internet a felhasználók számára lehetővé teszi a hálózaton levő számítógépek legkülönfélébb szolgáltatásainak igénybevételét, amelyek például a felhasználók szempontjából csoportosítva a következők lehetnek:

• Egyéni vagy csoportos kommunikáció
• Információk keresése, lekérdezése, megjelenítése adott témában (pl. közhasznú információk, adatbázisok, könyvtári szolgáltatások)
• Fájlok (képek, klipek, programok, stb.) letöltése
• Szórakozás (játék, rádió- vagy zenehallgatás, stb.)
• Kereskedelmi és üzleti alkalmazások (pl. banki szolgáltatások, reklámok)
• Egyéb szolgáltatások (pl. programok futtatása távoli számítógépeken)

A fenti szolgáltatásokat az Interneten levő un. kiszolgáló vagy szerver számítógépek meghatározott alapszolgáltatásai biztosítják az un. ügyfél vagy kliens számítógépek számára. A szolgáltatások igénybe vétele meghatározott protokollok használatát igényli, amelyek meghatározzák a kliens és szerver számítógépek közötti kommunkáció szabályait. A legfontosabb alapszolgáltatások (zárójelben megadva a szolgáltatásokhoz tartozó jellemző protokollokat):

• elektronikus levelezés, e-mail (smtp, pop3 vagy imap)
• levelezési listák
• hírcsoportok, "usenet" (news)
• csevegés, "chat"
• hipertext szöveges felületen (gopher)
• hipertext, hipermédia grafikus felületen, "www" (http)
• fájlok átvitele (ftp)
• távoli terminálszolgáltatás (telnet, ssh)

Az Internet népszerűségének egyik legfőbb oka, hogy az általa nyújtott szolgáltatások nagy része bárki által ingyenesen igénybe vehető. A világhálózat szolgáltatásainak zökkenőmentes igénybevétele azonban minden Internet felhasználótól megköveteli bizonyos "íratlan szabályok", magatartási normák betartását (un. netikett).

Szabványos TCP portcímek, protokollok és alapszolgáltatások

• 21 - ftp (File Transfer Protocol)
• 22 - ssh (Security Shell Protocol)
• 23 - telnet
• 25 - smtp (Simple Mail Transfer Protocol; e-mail)
• 70 - gopher
• 80 - http (Hypertext Transfer / Transmission Protocol; www)
• 110 - pop3 (Post Office Protocol version 3; e-mail)
• 119 - nntp (Network News Transfer Protocol; usenet)
• 143 - imap (Internet Message / Interactive Mail Access Protocol; e-mail)

Domain nevek szerkezete

• a szolgáltatás neve (pl. www)
• a számítógép neve, ill. azonosítója (host name; pl. delfin)
• az intézmény neve (AD: Administrative Domain vagy second level domain; pl. klte)
  • egy nagyobb intézmény valamelyik részegységének neve (opcionálisan akár több szinten is, hierarchikusan felépítve; pl. math.klte)
• legfelső szintű domain név (TLD: Top Level Domain; pl. hu vagy com)
  • országkód (nem USA-beli gépek esetén)
    • Anglia (uk)
    • Ausztrália (au)
    • Ausztria (at)
    • Csehország (cz)
    • Dánia (dk)
    • Finnország (fi)
    • Franciaország (Fr)
    • Hollandia (nl)
    • Kanada (ca)
    • Lengyelország (pl)
    • Magyarország (hu)
    • Németország (de)
    • Norvégia (no)
    • Olaszország (it)
    • Oroszország (ru)
    • Svájc (ch)
    • Svédország (se)
    • Szlovákia (sk)
    • ...
  • szervezet azonosító kód (gTLD: generic TLD)
    • kereskedelmi, üzleti célú szervezet (com)
    • oktatási intézmény (edu)
    • állami szervezet (gov)
    • nemzetközi intézmény (int; pl. a NATO)
    • katonai intézmény (mil)
    • hálózati központ (net; pl. internet szolgáltató)
    • egyéb, általában nonprofit szervezet (org)

Internet az üzleti életben

A nagyobb vállalkozásoknál természetesen az Internet nem csak az írásos kommunikáció egy kényelmes és olcsó módja, hanem egy újabb lehetőség, ahol be kell mutatkozni, és jelen kell lenni. Az Internet segíthet leküzdeni a fizikai távolságokat, lehetővé téve például több telephely között a biztonságos és gyors adatcserét és együttműködést. Minden cégnek, vállalkozásnak kicsit más, egyedi az információs rendszere, azonban biztos, hogy abban az Internetnek, a világháló által nyújtott lehetőségeknek szerepe van.
Az ábrán látható hogy melyek azok az igénybevételi területek, amiket vállalkozások Internet által használnak. A legtöbb vállalkozás információszerzésre és e-mail-ek küldésére illetve fogadására használja az Internetet.
Azt, hogy az Internet milyen nagy jelentőségre tett szert mindennapjainkban és hogy mennyire hasznos és sokoldalú eszközről van szó, felesleges hosszasan tárgyalni. Mindenki, aki akár csak egyszer is kipróbálta a világhálót, meggyőződhetett róla, mekkora lehetőségeket rejt magában és szinte érthető, hogy első kipróbálás után az érzés: "Ez nekem is kell!". A számok mindenesetre ezt igazolják: ma már honlapok milliói látogatók százezreit fogadják, a világ minden részéről. Úgyszintén milliós nagyságrendű a naponta elküldött elektronikus levelek száma, de dollármilliókban mérhető az internetes áruházak forgalma is. Manapság az Internet szerepe az üzleti életben megkérdőjelezhetetlen. Fontos, hogy egy cég Internetről érkező ügyfelei bizalommal forduljanak a cég munkatársaihoz, jó benyomást kapjanak a cégről.

Internetes pénzkeresési lehetőségek

Az Internet az információk közege. Itt lényegében a birtoklás és hozzájutás jelenti az üzletet.
Egy időben elterjed az a hír, hogy puszta böngészéssel pénzt lehet keresni. Amikor elsőnek volt Internetünk, mi is úgy gondoltuk, hogy ki próbáljuk, hátha meg tudunk spórolni az Internet havidíjából. Több fajta ilyen pénzkeresés is létezik, melyek közül a legelterjedtebbek az email-ek olvasása. Ez úgy működik, hogy, miután az ember jelentkezik, naponta küldenek neki egy meghatározott számú email-t, és a benne lévő reklámok rákattintásáért kap az ember egy összeget (0,02 és 0,05 centet). Kifizetés akkor történik, ha elérjük a 100 dollárt. A másik lehetőség az, ha magunk mellé beszervezünk még embert és aztán az ő email olvasásuk után is részesedést kapunk (0,01 cent). Négy hónap után napi 20 reklámkattintással és 13 beszervezett emberrel a rendszer még mindig csak 26 dollárnál tartott. Tapasztalatunk az volt hogy ennek a fajta pénzkeresési módnak az Interneten nem nekünk van haszna, hanem annak a cégnek, aki az email-eket küldi.
Sok cég azt hiszi, elég, ha a lógóját és az elérhetőségeit kiteszi a weboldalára, és ezzel kész a "vállalati portál". Ilyen internetes oldalakkal lehetetlen pénzt keresni tartósan, és, ugyebár, egy vállalatnak ez lenne a célja. Az internetes vállalkozás főleg két dologban van: olyan tartalom elérhetővé tételében, amit sokan igényelnek, vagy egy cég piacának növelésében, az értékesítés direkt és indirekt támogatásában. Ehhez hozzájöhet a reklámbevétel, de ehhez tartósan nagy látogatottságú weboldal szükséges.
Az érdekes tartalom az online médiumokat jelenti, illetve a pénzért letölthető (legális és illegális) tartalmakat, pl. szex, filmek, zene. Többnyire sokkal érdekesebb, hogy egy adott gyártó vagy szolgáltató cég a maga termékét, legyen az bármi, hogyan tudja népszerűsíteni, netán azonnal el is adni az Interneten, így kézzel fogható, valódi eredményeket, profitot elérni.
Sokan úgy vannak vele, hogy összeraknak egy "honlapot", ami nem igazán úgy néz ki, mint ahogy egy üzlet profilját mutatnia kellene, és várják a sosem jövő csodát.
A megoldás, pedig igen is egyszerű: ha a cég weboldal akar, tehát maga az igény megfogalmazódik, akkor szakembert kell hívni. Pont olyan ez is mintha szakembert hívnánk, ha ki kell cserélni egy vízcsövet a falban. Sokan hiszik, azt hogy az internetes megjelenés nagyon drága. A valóság, viszont az, hogy hosszú távon a legolcsóbb megoldás, ami egy év alatt általában megtérül. A megtérülés megoldható online rendelési lehetőség nélkül is. Például egy üzlet úgy is szert tehet rendszeres extra forgalomra, hogy oldalán csak letölthető és kinyomtatható árlistákat tesz közzé, igaz, akár naponta is frissítve azokat.
A másik lehetőség, ha egy vállalat a weboldalán eladásra kínálja az általa gyártott vagy forgalmazott termékeit. Ezek a termékek azonnal, postai utánvéttel megrendelhetők. A cégek internetes sikertelenségének a legnagyobb oka a lehetőségek ismeretének hiánya.
Az ábrán a weblappal rendelkező vállalkozások arányát szeretnénk illusztrálni, megyékre osztva. Látható, hogy a legtöbb vállalkozás Budapesten, és Veszprém megyében található. Az Internet nem szórólap, nem is tévé, hanem a legdinamikusabb közeg, ami valaha is létezett.
Felsorolásként következzen egy-két ötlet, hogy, miben van pénzkereseti lehetőség az Interneten:
Étel-ital. Az online ételrendelés ma már mindennapos, és kifizetődik.
Digitális képek kidolgozása. Általános webes szolgáltatás, a képeket a megrendelő beküldi, és a postás kiviszi neki a kész papírképeket.
Fordítóiroda. Az anyagok az Interneten érkeznek, a fizetés átutalással történik, a kész fordítás vagy elektronikusan, vagy kérésre kinyomtatva kerül vissza a megrendelőhöz.
Fénymásolás, könyvkötés, névjegykártyák. Ha van teljesen kész anyag, amit már csak nyomtatni kell, akkor a megrendelő elküldi az anyagot e-mailben, és akár személyesen, akár postán átveheti a kész munkát. Mindegyik esetben csökken a sorban állásra szükséges idő, ezzel, egyidejűleg pedig nő a vásárló elégedettsége.
Szálláshely. A vendégtetszés szerint kiválasztja a szobát és le is, foglalhatja az Interneten keresztül.
Utazási iroda. Bármely ajánlat azonnal lefoglalható, repülőjegy rendelhető, last minute utak reklámozhatók, és mindez Interneten, egyszerűen, gyorsan.
Bútorkészítés és -forgalmazás. Egy egyszerű webáruház is csodákat művel a bevételekkel, különösen, ha egy kicsivel olcsóbban juthat hozzá a vásárló, mint személyesen. A teljes kínálat közzétehető, akciókkal, kedvezményekkel.
Ingatlaniroda. Házat nem lehet venni, de a kínálatot szabad reklámozni. Egy jó ingatlanos portál, pedig már reklámbevételeket is termelhet, ami legalább a havi fenntartási díjat fedezi.

A kis és közepes vállalkozások versenyképessége az Interneten

Míg a hatékonyság és költségtakarékosság nagyon vonzó, sok új szereplő gyakran figyelmen kívül hagyja, hogy az Internet egy gyakorlati értékű, jól használható csatorna. Gyakran nagyon bizalmatlanok azzal szemben, hogy mibe is fog kerülni egy jól működő, és megbízható weboldal fenntartása.
A kisvállalkozások millióinak lenne szüksége az Internet használatára, de talán félnek tőle, vagy egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi tudásra lenne szükségük a hatékony felhasználás érdekében.
A nagy vállalkozások, megengedhetik maguknak, hogy hatalmas tőkét fektessenek a webes infrastruktúrájuk kialakításába és fenntartásába. Minden egyes területen saját csoportjaik vannak, amelyek a weboldal adott területért felelősek.
Az ehhez hasonló nagy vállalatok az infrastruktúrájukat osztott adatközpontok, szerverek, és a nap 24 órájában megfigyelt, számos rendszerkezelő eszközt tartalmazó komplex alkalmazások segítségével tartják fenn és működtetik a weblapjukat. A kis és közepes méretű oldalak szerencséjére ezeket a feladatokat ki lehet szervezni egy megbízható harmadik fél számára.
A nagy vállalatoknál megbíznak az egyes területekért felelős szakembereket (mint pl. tartalomfelelősök, teljesítés ellenőrzők, stb.), akik biztosítják, hogy a weboldal hatékonyan és megbízhatóan legyen feltöltve tartalommal. Mindezek ellenére a kis- és középvállalatok sikeresen felvehetik a versenyt az online eladásokban a nagyokkal szemben.
Az ábrán az online bevételek alakulása látható 2000-től 2002-ig. Érezhető hogy igen is megéri befektetni, mivel két év alatt a duplájára nőtt a bevétel.
Az alábbiakban következzen 8 hasznos tipp Internetes kis- és középvállalkozásoknak.

1. Tesztelni kell a weboldala kapacitását. Mielőtt élesben használjuk a honlapot, annak képesnek kell lennie az elvárt számú ügyfél egyidejű kiszolgálására.
2. Az oldalait átláthatóvá kell tenni. Az egyszerűség kulcsfontosságú az áruk bemutatásánál. Egy elrejtett funkció vagy gomb nehéz fellelhetősége elriaszthatja a potenciális vevőket, akik, lehet, hogy sosem jönnek vissza. Ez kifejezetten fontos a kisvállalkozások számára, amelyeknek minden egyes ügyfél számít.
3. Rendszeresen kell frissíteni a tartalmat. Nincsen annál unalmasabb, mint hónapról hónapra ugyanazt a régi grafikát vagy ajánlatokat bámulni. A tartalom folyamatos frissítése az oldalt naprakésznek, aktuálisnak, és dinamikusnak mutatja.
4. Figyelni kell a konkurenciát. Nincsen annál frusztrálóbb dolog, mint amikor egy előnyösnek hitt helyzet után, a versenytársa jobb ajánlatokat tesz.
5. Felhasználó szemszögéből kell figyelni az oldalt. Ezáltal jobban meg lehet érteni, hogy a vásárlók milyennek is látják az oldalt. Továbbá egy olyan tartalom feltorlódást is észre lehet venni, amikor is egyre több tartalmat kerül fel az oldalakra, olyannyira, hogy az oldal teljesítménye egyszerűen elfogadhatatlanná válik. A legtöbb esetben a képek a bűnösek, de a kiterjedt szövegek, űrlapok, flash fájlok, és JavaScript által előállított tartalmak is lelassíthatják a letöltést.
6. A bonyolult munkát a webszerkesztők készítsék. Amikor az alkalmazások beállítására, webdesign, adatbázis tárolásra, stb. kerül a sor, akkor azokat készítsék ők belátásuk szerint, elvégre ők a szakemberek.
7. Gondoskodni kell arról, hogy honlapunk megjelenjen a keresők találati listáján. A legfontosabb ezeknél a keresőknél a megfelelő kulcsszavak, és linkek használata, hogy minden egyes olyan keresésnél megjelenjen, amit a Google, Yahoo vagy más hasonló, szöveges alapú keresővel végeznek.
8. Rendszeres ellenőrzéseket kell végrehajtani. Jó, ha rendszeresen ellenőrizve van a honlap, így észrevehetőek az esetleges hibás linkek, gépelési hibák, a böngésző kompatibilitás, stb. Habár mindezt a webszerkesztő is elvégezheti, hasznos lehet ellenőrizni a munkájukat olyan szolgáltatásokkal, amelyek javítási tanácsokat is adnak.

A fentiekben felsoroltuk, hogy mi az, amit minden kis- és középvállalkozás tulajdonosának figyelembe kell vennie elektronikus kereskedelemi tevékenység indításakor. Mint ahogyan azt már korábban említettük, az online üzlet mindenki számára elérhető, aki úgy dönt, hogy belevág. Valójában az Internet mindenütt jelenlévő volta miatt egyre nehezebb olyan vállalkozást találni, amelynek nem segítene az Interneten való megjelenés. A fogyasztóknak tényleg szükségük van arra, hogy az Interneten is megtalálják vállalkozásunkat, úgyhogy jobb, ha kihasználjuk ezt.

Az Internet különböző hatásai a felhasználókra

Az Internet hátrányai, közé tartozik, hogy nem szabályozott, a fellelhető információk minőségi ellenőrzése nem megoldott, ezért mindent gyanúsnak kell tekinteni. Igen nehéz a hatalmas adattömegből az igazán fontos és érvényes információkat kiszűrni. Ezt is meg kell tanulni. Indiától Ausztráliáig a világon számos országban már hosszú ideje oktatnak médiaismereteket, Magyarországon is, 2003 szeptemberétől is tanítják. Másfél évtizedes tapasztalataik nem ültethetők át egy az egyben a magyar közoktatási rendszerbe, de a tematika nagy része irányadó lehet a számunkra.
Az ábrán a magyarországi rendszeres internetezők arányát láthatjuk. Ezek az arányok évről-évre változnak az igen felé.
Az Internetet kipróbálók körében magasabban szerepelnek:

• Férfiak
• Közép illetve felsőfokú végzettségűek
• 25 év alatti korosztály
• Budapestiek és nagyobb városokban élők

Internet függőség

Újfajta magatartási zavar az Internet függőség. Magyarországon a felhasználók 6 - 6,5%-a ilyen, betegségtudatuk azonban nincsen.
Noha a téma alapos körüljárásához és megértéséhez szükség van a felmerülő szakkifejezések pontos definiálására, egyelőre az ezzel foglalkozó pszichológus és pedagógus szakemberek is eltérő módon fogalmazzák meg a függőség ismérveit.
Abban azonban már korántsem egységes a szakma megítélése, hogy az internet függőség külön betegségként, vagy csupán egy másik pszichés probléma lecsapódási felületeként kezelendő.
Az internet függőség hátterében általában egyéb lelki problémák, esetleg súlyosabb pszichés megbetegedések állnak. Ennek oka, hogy az érzelmi stabilitás - csakúgy, mint más, függőséget okozó drogok esetében - erősen csökkenti a deviánsviselkedésre való hajlamot. A kiegyensúlyozott családi környezetben élő gyerekek lényegesen élménygazdagabb életet kaphatnak családjuktól, így mindennapjaikban kevésbé fenyegeti őket az elmagányosodás veszélye, kisebb a valószínűsége annak, hogy problémáik, beilleszkedési és ismerkedési zavaraik miatt olyan pótszerekhez nyúljanak, mint a drogok vagy a túlzott mértékű internetezés nyújtotta álvilág. A függés kialakulásának leghatékonyabb gátja éppen a családon belüli őszinte, mély érzelmi kapcsolat, az abból fakadó tartalmasabb élet, amely segít megteremteni egy stabil, a problémák megoldását, és nem az azoktól való menekülést célzó belső nyugalmat.
"A lelki folyamatok nem sokban különböznek a más dolgoktól kialakult függéshez képest." Dr. Kimberly Young.
Az ábrán az Internet használatának gyakoriságát láthatjuk. A 20 órát internetezők száma 2005-re elérte a kétszázezer főt.
Beszélhetünk-e betegségről a túlzott internetezés esetén? Az orvosok szerint igen, ha emiatt károsodnak az egyén fontos szociális, foglalkozásbeli vagy kikapcsolódást szolgáló tevékenységei. Figyelmeztető jel, ha valaki egyre több időt tölt internetezéssel, és ha erre nincs módja, akkor üresnek érzi magát, ingerlékeny és rosszkedvű. Az Internet miatt romolhatnak a tanulmányi eredmények, munkahelyi problémák adódhatnak, az Internet függő gyakran elhanyagolja barátait, kapcsolatait. Sokszor olyankor is az Internetre gondol, amikor éppen valami mást tesz, és gyakran maga is érzi, hogy jó lenne változtatni, de nem sikerül csökkentenie az Internet mellett töltött időt. Ha leül a számítógép elé, nehezen tudja abbahagyni, többször is túllépi a tervezett időtartamot. Ezek a tünetek sok hasonlóságot mutatnak az egyéb szenvedélybetegségekkel, példaként elég, ha megemlítjük a kóros játékszenvedélyt.
Az Internetfüggésnek a használat módja szerint öt fajtája van.
Az első és leggyakoribb, amikor: a delikvens pornóoldalak, és szexuális csevegő oldalak látogatásával próbál nemi izgalomhoz jutni. A társadalom általában ezt a főként férfiakra jellemző mániát tartja leginkább deviánsnak.
A második fajta ártalom: elsősorban az Interneten kötött ismeretségnek a többi, hagyományos kapcsolat kárára történő túlburjánzását jelenti: egyszerűbben: ha a rendes barátok helyett a superman a legkedvesebb.
A harmadik fajta ártalom: ha valaki túlságosan élvezi az Interneten lebonyolítható online pénzforgalmat.
A negyedik ártalom amikor: a felpörgetett információs társadalom bedarál minket, azaz információ túladagolásban szenvedünk.
A függőségnek az ötödik , legrégibb fajtája a szimpla számítógép mánia. Ez nem merül ki a számítógépes játékok mértéktelen fogyasztásában, hanem - különösen gyerekek, kamaszok és férfiak körében - előbb - utóbb átterjed a programozási mániára is.
A hálófüggés kialakulásában elsődleges szerepet játszanak az Internet sajátosságai: a web lehetővé teszi a legkülönbözőbb információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, az elektronikus levelezést, virtuális közösségek kialakulását és az emberi kapcsolatok egy új típusának létrejöttét. A számítógép képernyője előtt ülő Internet felhasználók részéről hamar megnyilvánult egyféle érzelmi kötődés az úgynevezett online tevékenységek, közösségek és az újonnan kialakult sajátos ismeretségek, barátságok irányában. Az orvosok is felfigyeltek erre a jelenségre, és egyre több cikk jelent meg az Internet függőségről, mint egy újfajta szenvedélybetegségről.
Az Internet lehetővé teszi a kapcsolatteremtést, eszmecserét, játékot a többi Internet felhasználóval, oly módon, hogy nem szükséges az egyénnek felfednie valódi azonosságát. Sok internetező egyféle álarcot alakít ki magának, és ezzel az új, kedve szerint beállított identitással vesz részt a hálózat "életében". A kialakuló "arc nélküli közösségek" sajátos intimitást hordoznak, saját "játékszabályok" alakulnak ki. Lehetőséget nyújtanak a valóságból való kilépésre, és egy virtuális közeg nyújtotta új lehetőségek átélésére, továbbá teret enged a kreativitásra, az önkifejezésre. Ezek a sajátosságok a valóság bizonyos fokú behelyettesítésére teszik alkalmassá az internetes világhálót.

Az internetfüggőség kezelése

Ha elfogadjuk, hogy ez is egyfajta szenvedélybetegség, akkor nyilván gyógyítani is lehet. Érdemes tehát ilyen panaszokkal felkeresni a pszichiátert vagy pszichológust. A kezelés elsősorban a kiváltó okok feltárásából és annak megtanulásából áll, hogy hogyan lehet az ésszerűség határai között tartani az internetezést, szükség esetén akár gyógyszerrel (szorongáscsökkentők, antidepresszánsok) is megtámogatva a terápiát.

Az Internethasználat egyéb káros hatásai

A számítógépet használók jelentős része valamilyen kellemetlen egészségügyi tünettel hozza összefüggésbe a rendszeres géphasználatot. A leggyakoribb panaszok közé a szemfájás, látásproblémák, valamint a hát- és fejfájás tartozik.
A rendszeres számítógépezés sokféle módon lehet ártalmas az egészségre. A monitorok sugárzása szem- és fejfájást, a sok ülés és a rossz tartás hátfájást és ízületi bántalmakat okozhatnak. Épp e panaszok miatt az Egészségügyi Minisztérium rendelete értelmében a számítógépes munkavégzés ideje nem haladhatja meg a napi 6 órát, és óránként szünetet kell tartani.
A számítógép használat során kellemetlen testi tünetek jelentkeznek. Kiváltó okát a sokszor ismételt mozgások jelentik, amelyek a szövetekben apró sérüléseket és hegeket hoznak létre.

Média és Világháló kapcsolata

Az Internet egyre népszerűbb, de lehetőségeinek kihasználásához több tudásra van szükség. Az új média egyidejű, folyamatos kommunikációs lehetőséget kínál, biztosítja a mérhetőséget és információs csomópontokat. Jelenleg inkább stratégiai szempontból fontos az Internet, emellett a vállalatnak új arculatot is kölcsönöz. A holnap üzleti kommunikációja aligha lesz hatékony az Internet használata nélkül.

Az Internet, mint médium

Az Internet használata véleményünk szerint megosztja a mai hazai szakembereket. A törésvonal az innovációs készség és a stratégiai szemlélet megléte és nemléte között helyezkedik el. Ugyanakkor mára eltűnt az a másfél évtizeddel ezelőtti dicsfény, vagy halványlila köd, amely a számítógéppel bánni tudó embereket vette körül. Ma inkább az alkalmazott tudásra van egyre nagyobb igény. Így van ez az Interneten való megjelenés esetében. Viszonylag kevés az olyan oldal, amely grafikai, pszichológiai, számítástechnikai, marketing szempontból egyaránt megfelelő.
Az Internet, mint médium, több szempontból is megfelel az üzleti világ mai kihívásainak. A korábbi "ipari" felfogás egyre kevésbé hatékony az egyre gyorsabban változó környezetben. Ugyanakkor viszonylag kevés felmérés - eredménnyel rendelkezünk abban a tekintetben, hogy az egyes üzleti tevékenységeket mennyiben, vagy milyen szempontból segíti a világháló. Amerikai tapasztalat, hogy például a Weben jobban lehet eladni autókat, mint nélküle.
Az Interneten való jelenlét jelenleg többek véleménye szerint inkább szimbolikus, minthogy azonnal haszonnal kecsegtetne. Régebben ha megkérdezte volna egy vállalat, hogy fönn legyen-e a neten, azt mondták volna, hogy legyen. De ha megkérdezte volna, hogy ebből mi a haszna, akkor arra már azt felelték volna: semmi az égvilágon. Ma azonban az internetes jelenlét már olyan, mint a cégér: ha nem talállak meg a hálón, akkor azt gondolják rólunk, hogy komolytalan cég vagyunk. Hasonló elavult az a régi vélemény, hogy az internetes reklám ma Magyarországon inkább státusszimbólum a vállalatok számára, mint tényleges haszon.

Internetes kommunikáció

Ha valaki úgy dönt, hogy a Webet médiumként, azaz közvetítőként használja, hasznos átgondolni jellegzetességeit és hatásmechanizmusában rejlő lehetőségeket. Az első tévéreklámok például szinte semmiben nem különböztek a sajtóban megszokottaktól - akkor ugyanis még nem gondoltak a mozgókép vagy az animáció adta lehetőségre. Egyszerűen, mert nem jutott az emberek eszébe. A világhálón ugyanúgy kell kommunikálnunk.

• Sokaknak sokakról. A hagyományos kommunikáció kevesekről sokaknak szól, az internetes viszont sokaknak sokakról.
• A felhasználó igénye szerint. A hagyományos kommunikáció az információ kiadójától függ. Az internetes az információ vevőjétől. (A neten az egyetlen lehetséges stratégia kivárni, amíg az érdeklődők maguk jönnek házhoz.)
• Folyamatos hozzáférés. Az internetes kommunikáció hajtóereje a hozzáférés. (Hagyományosan akkor kommunikálunk, amikor akarunk. Az Interneten folyamatosan kell kommunikálnunk, és gondoskodnunk kell arról, hogy a célközönség akkor találja meg mindazt, amikor akarja.)
• Egyfős szegmenseknek is. Az internetes kommunikációban az egyfős piaci szegmenst kell megtalálnunk. (A célközönség minden egyes rétegének, tagjának kínáljunk valamit. Trükk: ne mi vezessük a használót, hanem ő maga vezesse magát oda. Hagyjuk, hogy ő maga találja meg az őt, érdeklő információt. Helyezzünk el szalaghirdetést - bannert - a megfelelő oldalra, csak a honlap megjelölésével).

A felsorolásból kiderül, hogy az internetes kommunikáció nagy tömeghez szól, de az egyénekhez testre szabottan és folyamatosan. E tulajdonságát nevezik customer focus-nak, amely szerint a használó az Interneten egyre inkább elvárja, hogy személyesen őt szólítsák meg.
Az Internet emellett virtuális képet mutat, amelyet ki is lehet használni: egy kis cég internetes megjelenése ugyanolyan hatásos tud lenni, mint egy nagy kereskedelmi láncé, az Internet ugyanis egyenlő kommunikációs esélyeket ad. A weblap készítése és fenntartása ráadásul töredékébe kerül a hagyományos ügyfélszolgálaténak.

Internetes tárhelyek bemutatása

Ma Magyarországon kétféle tárhely szolgáltatás terjed el leginkább. Az egyik ilyen, amikor a weblap tulajdonos havi költség szinten fizet a tárhelyért, egy külsős cégnek. Ebben az esetben elengedhetetlen egy domain név bejegyzés is. A legtöbb fizetős tárhely szolgáltató cég foglalkozik domain név bejegyzéssel is. A másik lehetőség az ingyenes tárhely szolgáltatás, amely a szolgáltató a saját reklámjait elhelyezheti az oldalon. Az ingyenes tárhelyek esetében nem szükséges külön domain név bejegyzést végezni, mert a szolgáltató a saját domain neve alá helyezi a kívánt domain nevünket (http://www.sajat.szolgaltato.hu). Mindkét esetben, amikor tárhelyet kívánunk igénybe venni figyelembe, kell venni azokat a lehetőségeket, amikre szükségünk lehet a weblapunk megfelelő működéséhez. Ezek a lehetőségek a követezőek lehetnek: html vagy másfajta nyelv, adatbázis lehetőség, adatforgalom meghatározása, ftp fel illetve letöltések egyidejű száma, tárhely mérete.

Keresési lehetőségek

Az Interneten lévő információhalmazban nem könnyű megtalálni azt, ami bennünket érdekel. Egy témához kapcsolódó, de különböző számítógépeken elhelyezkedő oldalak közötti keresésre több lehetőségünk nyílik.

Kulcsszavas keresők, a hálórágó robotok

Léteznek olyan programok, amelyeket arra készítettek fel, hogy folyamatosan böngésszék, olvassák a hálózaton a weboldalakat. Ha egy hivatkozáshoz (link vagy hiperhivatkozás) érnek, akkor ráugranak és folytatják a feladatukat. Minden elolvasott szót eltárolnak egy adatbázisban azzal az URL-címmel együtt, ahol azt a robot megtalálta. Ezek után, ha bizonyos témában keresünk valamilyen oldalt, akkor megadunk egy vagy több jellemző szót, és a robot válaszol, hogy hol olvasta ezeket a szavakat. A keresett szavak között az AND (és), OR (vagy), NOT (nem) és NEAR (közelében) szavak segítségével logikai kifejezést is megadhatunk. Ennek a keresés tekintetében hatékony módszernek az a hátránya, hogy olyan oldalakat is kapunk megoldásként, melyek a témához nem kapcsolódnak. Például almatermesztéssel kapcsolatos információkat a következőképpen kereshetnénk:
(alma OR apple) AND (cultivation OR termesztés)
Így angol és magyar nyelvű oldalak is lehetnek a találati listában.

Tematikus keresők

A kulcsszavas keresők hátránya, hogy olyan oldalakat is feltüntetnek a találati listán, amelyek témájukban nem fedik a keresési igényünket. Ezen a problémán segítve jöttek létre úgynevezett tematikus kereső adatbázisok. Különböző kategóriák és témacsoportok állnak rendelkezésünkre, ezek bármelyikében csak az adott kategóriával kapcsolatos oldalak címei szerepelnek. A tematikus keresők működése nem automatikus, egy szerkesztőbizottság áll mögötte, akik a beérkező témákat kategorizálják, majd "belinkelik", azaz szerepeltetik az adatbázisban.

Szerzői jogok megsértése

Jelenleg széles körű vita zajlik a fejlett hálózati fájlcserélő programok okozta károk körül. A közvetlen kárt a jogtulajdonosok (például audiovizuális művek kiadói, szoftverek kiadói), a kiskereskedelmi egységek (könyves- és audiovizuális anyagokkal foglalkozó üzletek) bevételkiesése, a közvetett kárt pedig a gazdasági kár jelenti. A kár mértékéről a vélemények általában jól elkülöníthetőek az érdekeltségi különbségek figyelembevételével. A legelterjedtebb vélemény szerint, az internetes fájlcserére ma úgy tekintenek az állítólagos károsultak, mint annak idején:

• a rádióra (sokak állítása szerint "tönkre fogja tenni a zenészeket, és a zeneipart")
• a televízióra (amely főleg a filmszínházi érdekeltségek kedélyeit borzolta)
• a kézről kézre járó másolt kazettákra (az eredeti kazetták forgalomcsökkenése folytán)
• a VHS kazettákra (amelyre könnyűszerrel lehetett televízióból vagy más kazettáról másolni, így mind a mozit mind a filmkiadókat (eredeti VHS-ek másolása) "fenyegette")

A közvélemény (és egyes országok törvénytervezetei, pl. Norvégia) szerint magánhasználatra (melyből nem keletkezik bevétel) legalizálnák bizonyos típusú digitális, (jelenleg) jogvédett művek cseréjét. Ha azonban a magánhasználat kérdésessé válik, már bűncselekményről beszélhetnénk. Ezt többek között a következők támasztják alá:

• sok ember számára megfizethetetlen az ilyen termékek ára
• amennyiben valaki letölt egy másolati példányt egy zeneműből, a zenei boltokban egyetlen eladható lemezzel sem marad kevesebb
• sok (főleg ritka, vagy régi) anyag már elérhetetlen a hagyományosan tisztességesnek nevezett forrásokból (bolt, áruház, legális webshop)

A kiadók, egyes (de nem minden) műalkotók érvelésének szempontjai:

• gyakorlatilag kevesebb eladott példány elérése, hiszen sokan az ingyenes módokat választják a fizetős beszerzési módok helyett
• jogosulatlan személyek és csoportok bevételeinek növekedése, például, de nem kizárólag a fizetős sms warez webhelyek létrehozói és az általuk igénybevett szolgáltatók, fizetős ftp helyek üzemeltetői, másolt lemezekkel működő kölcsönző üzletek, nagy mennyiségben értékesítő magánszemélyek és csoportok.

A vita abszurditásáról

Közismert a Metallica zenekar fenyegetése, és médiajelenléte, miután egy rossz minőségű előzetes demó egy kiadás előtt álló albumról a fájlcserélő hálózatokra került. Szerintük ez súlyosan sértette a kiadójuk érdekeit, illetve rossz színben tüntette fel az együttest, a felvétel minősége folytán. Érdekes álláspont egy zenekartól, amelyik a rossz minőségű másolt MC-k (hangkazetta) segítségével tett szert világhírnévre.
Egyes műalkotók, beleunva a fogalmakat nem ismerő bírók, jogászok, ügyvédek, jogalkotók szócséplésébe, szabad licencek alatt adják ki műveiket, és azokat weboldalukon (bizonyos jogi feltételekkel, például az üzleti felhasználás eltiltásával) szabadon letölthetővé tették.

Önromboló szubkultúrák

Internetes tartalmakat bárki szerkeszthet, feltölthet. Az internetes tartalmak felügyelete, szabályozása azonban még gyerekcipőben jár. Ennek következménye, hogy ezen új eszköz térhódításával az általában nem elfogadott tartalmak is nagyobb publicitást élvezhetnek.

Híressé válás

Egyes emberek saját vagy mások cselekedetei miatt fölkerülhetnek az internetre mint köznevetség tárgya, vagy éppen ismertebb közéleti szereplőkké válhatnak, pl.: képmegosztó, videómegosztó szájtok segítségével. Például:

• Gary Brolsma (éneklés)
• The Star Wars Kid (komikus tánc)
• The Tourist Guy (katasztrófaképeken való feltűnés)

Magyarországon:

• Szalacsi Sándor (beszéd)
• Madam X-Otic (éneklés)
• "Köcsög" Pityu (beszéd)

Személy keresők

Az Internetet egyre többen használják és elvileg minden egyes felhasználóját megkülönböztethetjük. Még sincs egy egységes telefonkönyvhöz hasonló gyűjtemény, ahol minden felhasználó nyilván lenne tartva. Ennek ellenére nem kell elkeserednünk, ha személyeket szeretnénk megtalálni a hálózaton. Egyfelől használhatjuk a már megismert kulcsszavas keresőket, másrészt léteznek cím gyűjtemények is a hálózaton.

finger

A finger parancs segítségével egy, már ismert felhasználót ellenőrizhetünk le, hogy adott pillanatban be van-e jelentkezve.
Használata:
finger toth16@dab.iit.uni-miskolc.hu

Telnet

A telnet parancs segítségével bejelentkezhetünk az interneten lévő számítógépek többségébe. Azért nem mindbe, mert egyrészt nem mindegyik nyújt ilyen szolgáltatást, másrészt, ha nincs jogosultságunk használni a kérdéses számítógépet, akkor nem tudunk rájelentkezni. Milyen számítógépet van jogunk használni? Például azt, amelyiket az iskolánk, egyetemünk, munkahelyünk vagy az internet szolgáltatónk biztosít számunkra. Bármilyen számítógépre kérhetünk accountot, azaz használati jogosultságot, ha írunk egy levelet a számítógép rendszergazdájának és kérésünket megindokoljuk. Mikor használjunk telnet parancsot? Ha szeretnénk munkahelyünk (iskolánk, egyetemünk, ...) számítógépét otthonról is elérni úgy, mintha ott ülnénk előtte. Esetleg szükségünk van olyan speciális szolgáltatásra amit csak egy bizonyos számítógép nyújt. Ilyen szolgáltatás lehet például egy különleges program használata, amit csak az adott gép tud biztosítani. Ebben az esetben igényelhetünk használati jogosultságot a számítógép rendszergazdájától.
A szolgáltatás igénybevételekor először megadjuk a távoli számítógépnek a nevét, majd a login (bejelentkezési vagy számla) nevünket és jelszavunkat. A továbbiakban úgy használjuk a számítógépet, mintha ténylegesen előtte ülnénk.
Használata:
telnet gépnév vagy
tn gépnév
Például:
telnet dab.iit.uni-miskolc.hu
telnet 193.6.4.1

Ftp

Mint a neve is mutatja (file-transfer protocol), ezzel a paranccsal a hálózat gépei között szöveges vagy bináris állományokat (bináris pl.: képek, hangok, Word dokumentumok, adatbázisok, programok, stb) vihetünk át egyik gépről a másikra. Hasonlóan a telnet-hez, itt is csak arra a gépre jelentkezhetünk be FTP igényünkkel, amelyiken van ilyen szolgáltatás. Bejelentkezéskor megadjuk a bejelentkezési nevünket (azonosítónkat), majd jelszavunkat. Léteznek nagy program gyűjtemények az Interneten (ún. ftp site-ok), ahonnan szabadon használható programokat vagy hibás verziójú programok javításait tölthetjük le. Ezeket a publikus szolgáltatásokat az anonymous egyezményes bejelentkezési névvel lehet igénybe venni. Jelszóként mindegy mit írunk be, általában az e-mail címünket szokta a rendszer elkérni.
Használata: ftp gépnév
Például: ftp ftp.funet.fi

RealAudio

Mint a névből is kikövetkeztethető, ez a lehetőség hangok valós idejű továbbítására szolgál. Ezt a lehetőséget leginkább rádió állomások használják arra, hogy segítségükkel az Interneten is "foghatóvá" tegyék műsorukat.
Hallgassunk bele egy Interneten továbbított rádióadásba:
http://www.realaudio.com

JavaScript

A JavaScript (hívják Mocha és Netscape Scripting Language néven is) olyan programozási nyelv, amelynek segítségével a HTML oldalt programozhatjuk. Átmenet az egyszerű HTML oldalak és a Java között. Segítségével kiértékelhetjük és feldolgozhatjuk mindazokat az eseményeket, amelyet egy Netscape böngészővel a felhasználó generálni képes. Ilyen események lehetnek például: kattintás egy gombra, űrlap mezőjének kitöltése, kilépés egy oldalból, az egér pozíciója egy objektum (pl. kép) felett. A JavaScript-tel futási időben való döntési képességet építhetünk a HTML oldalunkba.
További információk:
JavaScript
GameLan
comp.lang.javascript

Java

A Sun Microsystems által kifejlesztett objektum orientált nyelv. Futtatható programokat (applet) hozhatunk létre a WWW világában, és ezeket beépíthetjük a HTML oldalakba. Számítógép független, kliens szerver alapú programozási nyelv.
További információk:
Java
Java program Web site: GameLan
comp.lang.java

Virtual Reality Markup Language (VRML)

Ez a technika dolgok, tárgyak valósághű megjelenítését teszi lehetővé. A Virtuális Valóság segítségével akár egy távoli múzeumban, akár az emberi testben sétát tehetünk, a weboldalon keresztül.
További információk:
http://vrml.wired.com
http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/vrml/alapok.htm

Állomány keresése

Korábban megemlítettük az anonymous FTP-t. Hogy azt minden lehetőségével együtt kihasználhassuk, tudnunk kell, hogy adott állományt konkrétan melyik ftp site-on érdemes keresni. Ha nem ismerünk ilyet, akkor segíthet az Archie szerverek egyike. Hasonlóan a kulcsszavas keresők robotjaihoz, ezek is bányásznak az Interneten, de csak ftp archívumokban és csak állományok neveit jegyzik meg. Az Archie szolgáltatást több módon vehetjük igénybe:
E-mailen keresztül: archie@archie.luth.se
Telneten keresztül: telnet://archie.funet.fi
Weboldalon keresztül: http://www.macarthur.uws.edu.au/archie.html
Archie-től független keresők:
A jelenlegi leggyorsabb keresőprogram: http://ftpsearch.ntnu.no/ftpsearch
Egy magyar fejlesztésű keresőprogram: http://kereso.njszki.hu/

Talk

A talk program segítségével az Interneten keresztül két felhasználó "beszélgetést" folytathat egymással. Használatakor a képernyő két részre osztódik, az egyik fél az egyik részbe, míg a másik fél a képernyő másik részébe gépelheti mondanivalóját. Használatához szükséges, hogy a hívott fél az adott időben egy ilyen szolgáltatást nyújtó számítógépre bejelentkezzen. Célszerű a talk-olás időpontját e-mail-ben előre megbeszélni!
Előnyei:

• rendkívül gyors
• az információcseréhez a legolcsóbb
• nem egyoldalú (pl. levelezés)

Hátrányai:

• rossz vonal esetén nagyon lassú, gyors vonal esetén pedig azért lassú, mert a kommunikációt nem profi gépírók végzik
• érzelmek kifejezése korlátozott (használjunk smilies-t)
• gyakori "szinkronizációs hiba" a képernyő egyik felén bepötyögött 5. kérdésre még csak most jön a válasz, vagy a partner kérdését az első pár szóból már rég kikövetkeztettük - esetleg már válaszoltunk is rá - de ő még mindig lelkesen gépeli kérdését.

Használata: talk felhasználó@gépnév
Például: talk toth16@dab.iit.uni-miskolc.hu
Internetes telefonálás: a technika jelenlegi szintjén megoldható, hogy két felhasználó ne csak gépelés útján tudjon "beszélgetni" egymással, hanem élő szót is tudjanak váltani. Ehhez olyan számítógép szükséges, amely el van látva mikrofonnal és hangkártyával. Innentől kezdve, akár amerikai barátunkkal is beszélgethetünk, helyi hívás áráért.

IRC

A népszerű "party line" telefonos szolgáltatáshoz hasonlóan az Interneten is létezik olyan szolgáltatás, ahol hasonlóan a talk-hoz, ám többen társaloghatnak egyidőben. Ez a szolgáltatás az IRC (Internet Relay Chat). Az IRC szolgáltatás több logikai csatornát biztosít melyeken különböző témákban lehet beszélgetést folytatni az oda bejelentkezett felhasználókkal. A magyar IRC használók leginkább a #magyar csatornára jelentkeznek be. Ezek a csatornák éjjel-nappal üzemelnek.

Gopher

Nevét a University of Minnesota hivatalos kabala állatáról, egy kis rágcsálóról kapta (jelentése: hörcsög, ürge), ugyanis itt fejlesztették ki ezt a rendszert. A Gopher egy karakterorientált, menüvezérelt információszolgáltató rendszer, melynek segítségével főleg szövegállományokat lehet letölteni az Interneten lévő, területileg szétszórt adattömegből. Míg az FTP az állományok neveit, addig a Gopher magának az állománynak a tartalmát jeleníti meg számunkra. Jelentősége egyre kisebb, a WWW kezdi kiszorítani.

WWW

World-Wide Web, W3 vagy egyszerűen Web néven ismert. Osztott, hipertext alapú, multimédia képességekkel rendelkező rendszer, általános információ lekérés - keresés eszköze. A hipertext szó a szövegben elhelyezett hivatkozások (internetes kapcsolatok, linkek) közvetlen elérésére utalnak, annak ellenére, hogy ezek az adatok az eredeti dokumentumot tároló számítógéptől eltérő helyen is lehetnek. A Web használatához szükség van egy grafikus felülettel rendelkező operációs rendszeren (Windows, OS/2, Macintosh, Unix) futó böngésző (browser) programra. A legnépszerűbb böngészők a Netscape Navigator, Microsoft Internet Explorere vagy az OS/2 WebExplorer.

Home Page

Az Internet polgárai önmagukról Home Page-en keresztül nyújtanak információt az érdeklődők számára. Kialakult magyar szó még nincs rá, mondják ottlap-nak, honlap-nak vagy kezdőlap-nak is. Nem csak magánszemélyek, hanem szervezetek, cégek is rendelkeznek már home page-dzsel.

Összefoglalás

Az Internet, amely lerombolja az emberek egymástól való távolságának korlátait, az információkhoz való jutás korlátait, amely valamilyen szinten szabad és független, megváltoztatja az egész társadalmat, és ennek részeként természetesen a vállalkozásokat és a mindennapi életet is. Az Internet lehetővé teszi ezrek kapcsolattartását, és kiváló kereseti lehetőséget biztosít. Az Internet "arca" átformálódik, és egyre inkább egy nagy vállalkozássá válik. Az Internet egyenlő esélyeket nyújt mindenki számára. Ezrek tanulnak, játszanak és vásárolnak egyszerre az Interneten.
Az Internetnek nem csak előnyei, hátrányai is vannak. Az Internetfüggőség és az állandó számítógép előtt való ülés, a jövőben még komoly problémákat okozhat a szociális életben.
Az Interneten a nyomtatott médiumoknál jobban érvényre jut a hirdetés, ezért egyre nagyobb hirdetési felületek jelennek meg. A reklámok mozgalmasak, animációs jellegűek. Több nemzetközi kutatás szerint a hirdetett termék forgalma számottevően megnő.
A weboldal készítés és publikálás mára mindenki által könnyen megtanulható, elsajátítható. Rengeteg könyv és internetes oldal foglalkozik a témával, és a webszerkesztő cégek számos bevételre tesznek szert évről évre.
Az Internet fogalma és legfontosabb jellemzői:

• különböző hálózatok összekapcsolása (internetworking, internet)
  • helyi vagy lokális hálózatok (LAN: Local Area Network; pl. egy könyvtár vagy középiskola ETHERNET hálózata)
  • városi hálózatok (MAN: Metropolitan Area Network; pl. a debreceni felsőoktatási intézményeket összekötő FDDI hálózat)
  • nagy földrajzi kiterjedésű/területű hálózatok (WAN: Wide Area Network)
  • világméretű metahálózat, Internet (számítógépes hálózatok világhálózata)
    • hálózatok hierarchiája (cél az adott szinteken belüli és kívüli adatforgalom szétválasztása)
    • gerinchálózatok (backbones)
    • tranzithálózatok (transit networks)
    • véghálózatok (stub networks)
    • Internet felhő (a hálózatok közötti kapcsolatokat megvalósító eszközök metaforája)
    • nagy kiterjedésű kommunikációs hálózatok (gerinchálózatok)
    • útválasztók (routerek)
    • adatcsomagok továbbítása (TCP/IP alapú kommunikáció a számítógépek között)
• egyedi számítógépek csatlakozása az Internetre
  • bérelt vonalon (helyi hálózaton (LAN) keresztül)
    • a számítógépek azonosítása az Interneten
    • számítógép egyedi IP címe (pl. 193.6.138.45)
    • A osztályú címek (több, mint 16 millió számítógépet tartalmazó nagy kiterjedésű hálózatok)
    • B osztályú címek (max. 65536 számítógépet tartalmazó lokális vagy városi hálózatok)
    • C osztályú címek (max. 256 számítógépet tartalmazó lokális hálózatok)
    • portcím (általában egy szolgáltatást határoz meg)
    • egy vagy több domain név (FQDN: Fully Qualified Domain Name; pl. delfin.klte.hu vagy www.cis.unideb.hu)
    • DNS (Domain Name System) szolgáltás (domain nevekhez rendelt IP címek meghatározása)
  • egy Internet-szolgáltatón (ISP: Internet Service Provider) keresztül
    • modemmel, hagyományos telefonvonalon (letöltés: max. 56 kbps; feltöltés: max. 33.6 kbps)
    • ISDN vonalon (ISDN: Integrated Services Digital Network) (egy telefonvonalon és egy csatornán 64 kbps, két csatornán 128 kbps)
    • szélessávú technológiát használva (128 kbps-nál nagyobb sávszélességgel)
    • (A)DSL kapcsolattal, hagyományos telefonvonalon (ADSL: Asymmetric Digital Subsciber Line; a legolcsóbb kiépítésben letöltés: 384 kbps; feltöltés: 64 kbps)
    • a helyi kábeltelevíziós szolgáltatás vonalain (elvileg max. 10 mbps, de a gyakorlatban a szolgáltatótól függ, és általában aszimmetrikus sávszélességet kínál, pl. 512 kbps max. sávszélességet letöltéskor)
    • műholdon keresztül (csak egy irányban; max. 2 mbps)
• felhasználók hozzáférésének biztosítása
  • intézményi felhasználók
    • intézménytípusok azonosítása szervezet azonosító kódokkal
  • egyéni felhasználók

Az Internet által nyújtott legfontosabb szolgáltatások:

• egyéni vagy csoportos kommunikáció
• információk szolgáltatása
  • információk visszakeresése, kiiratása, megjelenítése
  • Internet (WWW) keresőrendszerek használata
  • könyvtári katalógusok (OPAC) használata
  • szövegek, képek, klipek, programok, stb. letöltése
• szórakozás
• kereskedelmi és üzleti alkalmazások
  • rendelés, vásárlás (pl. CD vagy könyváruházak)
  • banki tevékenység (átutalások, stb.)
  • marketing (pl. reklámtevékenység)
• egyéb szolgáltatások (pl. programok futtatása távoli számítógépeken)

A fenti szolgáltatások lehetséges összefüggése az Interneten levő kiszolgáló (szerver) számítógépek által az ügyfél (kliens) számítógépeknek nyújtott legfontosabb alapszolgáltatásokkal:

Például elektronikus postán (e-mail) keresztül sok kereskedelmi szolgáltató cég rendszeresen tájékoztatja lehetséges ügyfeleit a fontosabb újdonságokról (néha kéretlenül is: ez az un. spam). Látható, hogy a legáltalánosabb alapszolgáltatás a www, amely szinte minden szolgáltatást magába integrál.
Az Internet szolgáltatásainak igénybe vétele:

• ingyenes szolgáltatások
  • a felhasználóktól elvárt magatartási normák (netikett)
• költségtérítéses szolgáltatások

Az Internet az üzleti életben is alapvető elem lett, ma már egy kis vállalkozás is nehezen boldogul, ha alapvető Internetes infrastruktúrával (Internet hozzáférés, e-mail cím) nem rendelkezik.

Webáruház | DivX | Modem | Gyakori Kérdések | USB | E-mail | Office | Google | Kapcsolat | Windows | E-mail | Pendrive | Microsoft (MS) | ADSL | Online